83362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-ida járó mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű)

— 4 — hogy a fizikai folyamatok többé nem foghatók fel túlnyomólag, a két tömeg kölcsönhatása gyanánt. A következőkben már most oly elrendezéseket ismertetünk, 5 amelyeknél természetszerűleg vagy külön létesített berendezések révén további energiafelhalmozó elemek szerepelnek, amelyek bizonyos esetekben igen előnyös hatással járnak. 10 Már a fent említett lökethatároló elemek rugói azt eredményezik, hogy az utóbbiak az energiának egy részét felhalmozzák és ismét visszaadják; a rugóknak ezen szerepe igen jelentékennyé válhatik. 15 Ez történik pl. annál a repülőgépnél, amelyet az 5—12. ábrák kapcsán fejtegettünk. Az ide-oda lengő tömeg gyorsulási és késleltetési munkája itt a hasznos munkával szemben egyáltalán háttérbe 20 szorul és azonkívül a viszonyokat még bonyolultabbá teszi a (H) csapódó szárny felfelé és lefelé csapódásánál kifejtett munkateljesítmény különböző nagysága. Itt a (Hl) és (H2) határoló rugók, 25 különösen pedig a felső rugó energiakiegyenlítő szerv gyanánt hat, mely két egymásra következő fél munkaperiódus között energia- vagy impulzusegyensúlyt létesít. A kisebb ellenállású felcsapás 30 utáni energiafelesleget az alsó határoló rugó felveszi és a lecsapás folyamán visszaadja. Ezen követelményekre való tekintettel, a rugókat sajátosan képezzük ki és sok esetben szerkezeti ok-ok -35 ból, vagy lökések, avagy rezgések elkerülése céljából a munkalöket nagyobb részén vagy az egész munkalöketen át hagyjuk hatni. A rugók eredményes hatása az, hogy a 40 repülőgép nemcsak a szárnyak lefelé csapása alkalmával, hanem a szárnyemelkedés időszakában is tar tátik (13. ábra), amikoris az (o) súlyok centrifugális erői az egész repülőgépet felfelé húzzák. 45 Ha lehetőleg rezgésmentes munkát akarunk elérni, úgy az (F) rugóknak (13. ábra) lehetőleg nagy „előfeszültséget" kell kölcsönözni, vagyis azokat már eleve oly erősen kell összenyomnunk, hogy a mun-50 kafolyamat közben bekövetkező további összenyomás vagy kiterjesztés a rugóerőt már úgyszólván semmiképpen sem módosítja. Ekkor a munka és ezzel a repülőgép emelése gyakorlatilag állandó erővel .55 megy végbe. Itt a szárny súlya bizonyos tekintetben „állandó erejű rugó szerep-ét" játssza, ez azonban aránylag jelentéktelen ahhoz, hogy lényegesen tekintetbe jöhetne. De különösen nyilvánvaló annak kiegyenlítő 60 hatása: a felfelé csapódás alkalmával a szárny súlyának emelése folytán munkát kell felhalmozni, mely a lefelé csapódás alkalmával a légellenállás legyőzése tekintetében ismét hasznosan érvényesül. 65 Repülőgépeknél, valamint sok más esetben is, a rugó vagy a nehézségi erő, mely az ide-oda lengő szerkezeti részt útjának kisebb vagy nagyobb részében,, illetve egész útjában befolyásolja, tetemes előny- 70 nyel jár. Mindkét (El) és (F2) határoló rugóit (14. ábra) akként rendezhetjük be, hogy azok feszerejüket huzamosabb időn fejtik ki. 75 Valamely „üresjárási periódus" alatt végbemenő munkának a „munkaperiodus"-ra való átvitele másik foganatosítási példája gyanánt a kalapácsok említhetők fel. Mindenekelőtt megjegyzendő, 80 hogy itt a munkaperiodus alatt nem egy rugó, hanem az (A) üllő (15. ábra) vagy a munkadarab szerepel határoló szerv gyanánt, úgy, hogy a legtöbb esetben az egyik mesterséges határoló szerv a maga 85 rugójával üzemen kívül helyezhető vagy egészen el is hagyható. Bizonyos körülmények között azonban célszerű ezen rugó megtartása, noha annak természetesen nem szabad oly erősnek lennie, hogy az 90 a kalapácsfej egész munkáját felvegye. Ily módon különleges előnyöket érhetünk el, amelyeket alább fogunk kifejteni. Igen súlyos függélyes kalapácsoknál (sulykolóknál) a második rugó erejét a nehéz- 95 ségi erővel helyettesítjük, úgy, hogy semmiféle rugóra nem volna szükség, hacsak nem mutatkozik célszerűnek az, hogy a nehézségi erőt támogassuk, a löketet csökkentsük, vagy hogy az ütőerőt az 100 egyik vagy mindkét rugó segélyével szabályozzuk. Ezt a szabályozást bármely fajtájú kalapácsnál, valamint általában véve minden, centrifugális hajtóművel működő készüléknél, magának a rugóerő- 105 nek változtatásával (különböző összenyomással, egy vagy több rugó beiktatásával, menetek rözítésével és más efféle módon), vagy pedig azon idő befolyásolása útján foganatosíthatjuk, mely alatt a 110 kalapácsfej a rugóerő hatása alatt áll. Itt mindig szem előtt tartandó az impulzustörvény, mely szerint: a kalapácsfej tömege Cx) (felcsapódási sebesség — visszaesapódási sebesség) = a kalapáesfejre 115 ható közepes nyomás (x) ezen nyomás idő-