83337. lajstromszámú szabadalom • Összecsavarható szuronyos bot

Megjelent 1934. évi julius hó 134-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83337. SZÁM. — Vl/b. OSZTÁLY. Összecsavarható szuronyos bot. Molnár József asztalos Erzsébet falva és Dreszmann Károly késes Budapest. A bejelentés napja 1922. évi máxcius hó 1-je. A jelenleg használatos tőrös botoknak hátránya, hogy azokkal csak akkor véde­kezhetünk, ha a támadót teljesen megköze­lítjük. Gyakran előfordul azonban, hogy 5 hosszú bottal támadnak ránk, mely eset­ben a tőrös bot igazi védelmet nem nyújt, mivel a bottal, pl. ólmosbottal támadó egyént az aránylag rövid tőrös bottal sem távoltartani, sem pedig megsebesíteni nem 0 tudjuk. Jelen találmány a tőrös botoknak ezen hátrányát azáltal küszöböli ki, hogy a botüregből kihúzott tőrt, markolatrészé­nél fogva, az üreges botrészhez hozzáerő­síthetővé képezi ki, miáltal az eddigi rövid 5 tőr helyett hosszúnyelű szurony áll ren­delkezésünkre, mely a rendes botoknál jó­val hosszabb, miért is ezen fegyverrel bot­támadások ellen sikeresen védekezhetünk. A rajzon egyik példaképpeni kiviteli O alakja látható jelen szuronyos botnak, melytől a gyakorlatban lényegének változ­tatása nélkül, számos eltérés is képezhető: 1. ábra sétapálcaalakú szuronyos botot elrejtett szurony mellett, 5 2. ábra ugyanezen botot alkatrészeire szétszedve, szuronnyá való átalakítás köz­ben, 3. ábra ugyanezen botot szuronnyá át­alakítva, 0 4. ábra a botfogantyúnak hosszmetszetét, 5. ábra a bot egy részletének hosszmet­szetét, míg 6. ábra metszetet mutat a 4. ábra A—B, illetve az 5. ábra C—D vonala szerint. 5 A találmánynál a tulajdonképpeni (b) bot — ismert módon — *a (d) tőr, illetve szurony elrejtésére (b') hosszüreggel van ellátva. A találmány elvén a (d) szurony­nak (e) markolatrészének a (d) szurony­nyal ellentétes vége az üreges (b) botrész­hez erősíthető, miáltal valódi szuronyt nye­rünk. Gyakorlatilag nem volna akadálya annak, hogy úgy, mint az eddigi tőrös bo­toknál, maga a (c) botfogantyú alkossa a (d) tőrnek markolatát és maga ta (c) bot- 45-fogantyú erősíttessék a (b) üreges botrész­hez. Azonban a megerősítő szerkezetek tel­jesen eltüntethetők nem volnának és nem volna elkerülhető, hogy a bot szuronyos volta, használaton kívül is felismerhető ne 50 legyen. Éppen azért, jelen kiviteli alak szerint a (d) tőrnek markolatát a (b) üre­ges botrész és (c) botfogantyú közé eső közbülső (e) botrész alkotja, mely a (c) bot­fogantyúhoz és üreges botvéghez azonos 55 kiképzésű kapcsolókészülékkel csatlakozik azon célból, hogy ezen közbülső (e) botrész a botfogantyúhoz csatlakozó részével az üreges botvéghez is hozzá legyen erősít­hető, mikor is a bot szuronnyá alakul. Igen 60 alkalmas ezen célra a csavarkötés, de ter­mészetesen bármely rendszerű más kötés, pl. bajonettzár is alkalmazható. Jelen pél­dánál a (c) botfogantyúban, valamint az üreges botvég (b') üregének szájnyílásá- 65-ban egy-egy (g) anyamenetes hüvely van elrendezve, a közbülső botrész egyik végén pedig ezzel együttműködő (f) csavarorsó, míg az (e) botrész másik végén a (d) tőr­nek, illetve szuronynak töve van a (g) hü- 70 velybe csavarodó (f) csavarorsóként ki­képezve (4., 5. ábrák). Az (f, f') csavar­orsók, pl. (f") facsavarnyúlványaikkal vaunak az (e) botrészhez erősítve. Azon célból, hogy az anyamenetes (g) 75 csavarhüvely az (e, c) részekben elforgás

Next

/
Oldalképek
Tartalom