83311. lajstromszámú szabadalom • Kigázosító hőerőgépek számára

— 2 — pótban a függőleges síkhoz képest 45°-os helyzetet foglalnak el. Ha már most a szabadban bármily irányú légáramlás (szél) lép fel, úgy az áramló levegő az út-5 jába eső homorii felületbe belekapaszko­dik és így a lapátot a függőleges síkba törekszik beállítani. Ugyanekkor a felü­letpárhoz tartozó másik lapát síkja a víz­szintes síkhoz közeledik, vagyis egyazon 10 felületpárban az egyik lapát egész felületével légfelfogó felületet ad, míg ugyanekkor a másik lapát vízszintes helyzetbe kerülvén, a széllel szemben való forgása alatt alig fejt ki ellenállást. 15 Ha a szél erősödik, úgy a szélfelfogó lapát a függőlegesen túl is kileng, de ezáltal a másik lapát is úgy forgattatik el, hogy a tengelyén keresztül vett vízszintes sík fölé emelkedik és ezáltal a szélfelfogó la-20 pátra fékező hatást fejt ki. A szélmotor tehát a különböző sebességű szél esetében bizonyos határok között önmagát szabá­lyozza, miáltal a körülményes és több­nyire megbízhatatlan szabályozókészülé-25 kek mellőzhetők. Nagyobb munkateljesítmény esetén két felületpár helyett többet is alkalmazha­tunk, mikor is a keresztalakú váz meg­felelő ágú csillagalakot kap. Módunkban 30 áll azonban a (3) főtengely irányában, tehát egymás fölött tetszósszerinti számú felületpárt elrendezni, anélkül, hogy a szélmotor átmérőjét növelnünk kellene. A fentiekben ismertetett szélmotor 35 üzemenkívüli helyezése, azaz leállítása is igen egyszerű módon eszközölhető. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy minden felületpárt úgy rögzítsünk, hogy egyik lapátfelülete függőleges helyzetben fogva 40 tartassék. Ekkor tehát a másik lapátfelü­let vízszintes helyzetet foglal el. A függő­leges helyzetükben rögzített lapátfelüle­tek mint kormányfelületek szerepelnek, melyek a mindenkori szélirányba, illetve 45 ehhez symmetrikus helyzetbe állanak be és a főtengelynek egyirányban való for­gatása megszűnik. Ezen célból a bemutatott foganatosítási példa szerint a (7) vázon megerősített (12) 50 csapokon minden felületpár egyik lapát­jának belső széle közelében egy-egy két­karú (13) emelő van elrendezve, miket alulról (14) huzalok, zsinórok vagy effé­lék segélyével felső vagy alsó állásba 55 (1—3. ábra) hozhatunk. A (13) emelőket ezen állásokban az egyik végükkel a (7) vázhoz, másik végükkel pedig az emelők (15) nyúlványához erősített (16) spirál­rugók tartják fogva. A (13) emelők felső állásánál a (11) lapátok szabadon lenghet- 60 nek, az alsó állásnál ellenben az emelők külső karja a (11) lapátokon megerősített (17) ütközőlemezre támaszkodnak és ez­által a lapátot függőleges helyzetben tart­ják. 65 Az 5. ábrán feltüntetett foganatosítási példa szerint a csillagalakú (18) vázban megerősített vízszintes tengelyeken az ugyancsak öblös (19) lapátok lenghetően vannak ágyazva és szabad hosszanti szé- 70 lük célszerűen (20), illetve (21) spirál­rugók segélyével a szomszédos (22) ten­gelyhez van erősítve. A szabad tengely­végek célszerűen (23) huzal vagy sodrony segélyével vannak egymással összekötve, 75 miáltal a rendszer merevebbé válik. Túl­erős szél esetén a (20), illetve (21) spirál­rugók annyira kihúzatnak, hogy a (19) lapátok a függőleges síkon túl elforoghat­nak, miáltal a szélnek kitett felfogófelii- 80 let csökken. A fentiekben ismertetett szélmotor rend­kíviil egyszerű szerkezete folytán ol­csón előállítható; különleges kiképzésénél fogva önszabályozó, azonfelül pedig kor- 85 mánylapát alkalmazása nélkül minden széliránynál egyaránt működik. Ezen tu­lajdonságainál fogva mindenütt, ahol csak a légáramlásban rejlő energia ki­használása tekintetbe jöhet, hasznos szol- 90 gálatokat van hivatva teljesíteni. Világos végül, hogy a bemutatott szer­kezeti megoldáson a találmány keretén belül számos módosítás eszközölhető. Szabadalmi igények: 95 1. Szélmotor, jellemezve azáltal, hogy függőleges főtengelyének felső végén megerősített kereszt- vagy csillag­alakú tartóban elforoghatóan ágyazott tengelyek végein egy felületpárt al- 10c kotó, kúpfelületszerű lapátfelületek vannak megerősítve, melyek közül az egyik a széllel szemben homorú, táma­dási (felfogó) felületet, a másik pedig domború, kitérő (elhagyó) felületet al- iof kot, 2. Az 1. igénypontban védett szélmotor foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy az egy felületpárhoz tartozó lapátfelületek egymáshoz képest kb. m 90° alatt vannak tengelyükön megerő­sítve. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett szél­motor foganatosítási alakja, jelle­mezve a főtengelyen egymás fölött 11;

Next

/
Oldalképek
Tartalom