83298. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üveg feldolgozására

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83298. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Berendezés üveg feldolgozására. Naamlooze Vennootschap Philip's Gloeilampenfabrieken cég* Eindhofen. A bejelentés napja 1921. évi november hó 9-ike. Hollandiai elsőbbsége 1920. évi december hó 4-ike. Az üvegiparban igen gyakran szükséges a folyós üvegnek szállítása. így pl. az olvasztó kemencékből csatornaszerű testeken át szokták az olvadt üveget az azt saj-5 toló, fúvó vagy egyébként feldolgozó gépekhez táplálni. Az üvegmegmunkáló gépeknek a hígan folyó üveggel érintkezésbe jutó részeit eddig tűzálló agyagból, agyaggal mint 10 kötőszerrel kevert grafitból, vagy más tűzálló anyagból készítették. Ezen anyagok mindegyikének hátrányai voltak; így pl. a grafittartalmú anyagok némely üvegfajtát gázfejlesztés közben megtámadtak, míg 15 a tűzálló agyagból készült tárgyak az üvegben lassanként feloldódtak. A gyakorlatban kitűnt továbbá az is, hogy ezen oldódás nem egyenletesen megy végbe a test egész felületén, úgy hogy a felület dur-20 vává válik. Az üvegnek a feldolgozó gépekhez való szállítása közben le kell hűlnie a megmunkálásra alkalmas hőfokig. Ezen lehűlés közben az üveg oly liőmérsékhatárok közé 25 jut, melyeknél sok üvegfajta a kristályosodásra hajlamos. Mennél gyorsabban halad keresztül az üveg ezen veszélyes hőmérsékeken, annál kisebb a kristályosodás veszélye. Az az üveg már most, mely a 80 tűzállóanyag üregeiben, vagy egyenetlenségeiben foglal helyet, aránylag igen lassan mozog, úgy hogy ezen helyeken bizonyos idő múlva kristályosodás lép fel. Ismeretes már most, hogy ha egy üveg-35 tömegben kristályosodás lépett fel valamely ponton, akkor a kristályosodás gyorsan terjed szét e gócponttól, úgy hogy csakhamar az egész üvegtömegben kristályok keletkeznek, melynek folytán az üveg a megmunkáláshoz szükséges képlékenysé- 40 gét elveszti. A kristályosodás további terjedését csak a hőmérséknek a gyakorlatilag tekintetbe jövő és használható határokon túl, vagy azok alá való módosítása, vagy a tűzálló felületnek egy új sima í5 felülettel való pótlása révén lehet meggátolni. Kitűnt továbbá az is, hogy ha a folyós üveg önsúlya vagy mechanikus behatás révén lejtős pályán halad tova, a lejtős 50 pálya falára szívó hatást fejt ki, ami abból állapítható meg, hogy ha a tűzálló anyag kis tömi tétlenségekkel, vagy repedésekkel bír, a tűzállóanyaggal érintkezésbe jutó üvegbe légbuborékok, ill. légcsíkok kerül- 55 nek; minthogy ezek az üveg értékét lényegesen csökkentik, tűzálló agyag a fentjelzett célokra nem használható. Az üveg szívó hatása akkora, hogy még repedésektől mentes tűzálló anyag 60 esetén is képes az erősen égetett anyag pórusain keresztül levegőt magába szívni. Az eddig használatos tűzállóanyagok egy további hátránya az volt, hogy mechanikailag kevéssé ellenállók voltak és hő- 65 mérsékváltozásoknál könnyen repedeztek meg. A jelen találmány lényege abban áll, hogy az üveget megmunkáló berendezéseknek a folyékony üveggel érintkezésbe jutó 70 részei fémből vagy fémötvözetből állnak. Ezen fémeknek vagy ötvözeteknek azon sajátsággal kell bírniok, hogy — pl. a vassal ellentétben — az olvadt üveggel ne