83265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép üveghengerek húzására

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83265. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás és gép üveghengerek húzására. Empire Machine Company cég' Pittsburgh. A bejelentés napja 1920. évi február hó 12-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1918. évi május hó 10-ike. A találmány üveghengerek húzására, különösen a húzandó üveghenger belsejébe való légtáplálásra vonatkozik és javítását képezi a 86.573. számú szabadalomban ís-5 mertetett berendezésnek, mely lényegileg abból áll, hogy a nyomólevegőt a l'úvófejhez vivő vezetékbe egy kisebb keresztmetszetű szájnyílással bíró nyomólégcső fújja be egy oldalsó nyílással bíró téren 10 kereszLül, mely oldalsó nyílásnak felülete épp úgy mint a fejhez vivő vezeték keresztmetszete nagyobb a nyomólégcső szájnyílásánál, de kisebb a húzandó henger keresztmetszeténél. Az ilyen légnyomás-15 szabályzóval felszerelt gép gyártotta hengerek a lüktetési púpok tekinietébeiní lényegesen külömbek az eddig termeiteknél. Kitűnt továbbá, hogy ugyancsak jó eredményeket érhetünk el olyan nyomólég-20 táplálási rendszerrel, melynél a nyomólég a nyomólégcsőből a fejhez vivő vezetékbe egy oldalt nyílt téren keresztül fuvatik be, ha e tér a nyomólégcső és a fejhez vivő vezeték tengelye körül szimetrikusan van 25 elrendezve s az oldalsó, a küliéggeil közlekedő nyílás felület, valamint a fejhez vivő vezeték keresztmetszete kisebb a húzandó keresztmetszeténél, de lényegesen nagyobb a nyomólégcső szájnyílásának keresztmet-30 szeténél. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példája 1. ábrán részben metszett oldalnézetben van feltüntetve, míg a 35 2. ábra egy módosított alak metszete. Az 1. ábra értelmében a (3) fejhez vivő vezeték a (2) pipában van kiképezve, amelybe a (4) nyomólégcső fújja be a nyomólevegőt. A (1) cső végébe helyezett 40 (5) karmantyú a (6) kifújónyílást megfelelően szűkíti; a (2) és (4) részek konaxiálisak. Láthatjuk miszerint a nyomólégcső teljesen külön áll a fejhez vivő vezeték felső részétől. Működéskor a nyomólég a (6) szájnyílásból elkülönítő (7) 45 teren keresztül fúj be a pipa felső részébe, vagy annak (8) szerelvényébe, mely a fel nem tüntetett, szokásos húzókalitka (9) támasztókarjával fog össze. A (7) tér a légtápláló berendezés szá- 50 mára szabályozó nyílás gyanánt szolgál, melynek révén a húzott üveghengereken a lükletési púpok lényegesen mérsékelhetők, úgy hogy egyrészt tökéletesebb, másrészt lényegesen nagyobb átmérőjű hen- 55 gereket húzhatunk. Megjegyzendő, hogy a (7: tér teljes felülete lényegesen kisebb, mint a húzandó henger keresztmetszeto és hogy a (2) vezeték keresztmetszete nagyobb ugyan, mint a (6) nyílásé, de lé- 60 nyegesen kisebb, mint a húzandó hengeré. A gyakorlatban bevált gépekben jó eredmények voltak elérhetők körülbelül 18 mm átmérőjű (6) szájnyílással,, kb. 37 mm 65 hosszúságú (7) szabályzó nyílással és kb. 37 mm átmérőjű (2) légvezetőkkel, különösen ha a nyomólégforrás nyomása kb. 150 mm vízoszlopnak felelt meg. Ezen méretek természetesen csak példaképen 70 vannak adva és tág határok között módosíthatók. A 2. ábrabeli példa az 1. ábrabeli tői abban tér el, hogy a (4a) nyomólégeső szája nincs szűkítve, hanem az egész cső 75 belvilága lényegesen szűkebb, mint a (2a) vezetéké. Lényegileg ezzel az alakkal ugyanolyan eredményeket érhetünk el, mint az előbbivel, de az 1. ábrabeli alak előnyösebb annyiban, hogy a (1) csőnek az 80 (5) karima fölötti nagyobb átmérője a levegő súrlódását lényegesen csökkenti.