83238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viaszok szintézisére

Megjelent 1934. évi .július lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI (^^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83238. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. — — — ^ — — — Eljárás viaszok szintézisére. Georgr Schiclit A. G. cég" és dr. Grün Adolf fő vegyész Aussig. A bejelentés napja 1918. évi julius hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi március hó 21-ike. Növényi viaszok homolog testek keve­rékeiből állnak. Ezen hornolog testek négy vegyületcsoporthoz tartoznak és pe­dig: -nagy molekulaszámú alkoholok, ali-5 fás savak, ezen alkoholok és savak esterei, szénhidrogének. Ezen bonyolult összetétel ellenére sikerült viaszoknak egyetlen ve­gyi műveletben való szintézisét keresztül­vinni. 10 Kiindulási anyagul bármelyik nagyobb molekulasúlyú alifás szénhidrogén alkal­mas, hasonlóképen használhatók az ilyen szénhidrogének elegyei is, pl. paraffin, cerezin, bitumen stb. A szintézis a szén-15 hidrogének részleges és teljes oxidációjá­nak az oxidációtermékek részleges kon­denzáiásával való kombinációja. Az ali­fás szénhidrogéneket legelőnyösebben köz­vetlenül oxigénnel vagy oxigéntartalmú 20 gázokkal, a szokásos oxidációs katalizáto­rok alkalmazása nélkül oxidáljuk és leg­feljebb kevés savat, pl. stearin.savat adunk hozzájuk. Az oxidálás elve már ko­rábbi szabadalmi bejelentéseinkből isme-25 rotes, új azonban az, hogy közvetlen oxi­dálással viaszalkoholokat és nagy mole­kulasúlyú savakat állíthatunk elő egymás mellett és abban a mértékben, amint ez a viaszképzéshez szükséges. 30 Különösen azonban a reakciófeltéte­lekre való tekintettel nem volt előre vár­ható, nemhogy ismeretes lelt volna, hogy a keletkező alkoholok ós savak egymással ostereződós mellett reagálnak. A reakeió-35 feltételeket, első sorban vízgőznek az anyag kímélése céljából az oxidáló gáz­áramhoz való keverését szem előtt tartva, az estereződést kizártnak kellett tartani. A reakció keresztülvitelénél úgy járunk el, hogy pl. paraffint, melynek olvadás- 40 pontja 50°, 6—8 óra hosszat megfelelő fe­leslegben (kilogramonként és óránkónt több nr'-nyi mennyiségben) alkalmazott nedves vagy száraz levegővel vagy más oxigén­tartalmú gázzal (fáradt gázokkal) való 45 benső összekeverés mellett 150—155°-ra hevítünk vagy pl. magasabb hőmérsékle­teken olvadó (400-600 molekulasúlyú) szénhidrogéneket 4—5 óra hosszat körül­belül lG0°-ra hevítünk. A (nyersanyagra 50 számított) 105—110%-nyi mennyiségben, kapott termékeket kevés hígított alkohol­lal kivonatoljuk, miközben cseppfolyós via­szok és zsírsavak és kevés szénhidrogén oldatba mennek át, míg a szilárd viaszok 55 feloldatlanok maradnak. A termelési há­nyad, mely az extraháláshoz használt al­kohol töménysége szerint többé-kevésbé nagy, nem játszik szerepet, mert a mű­szaki zsírsavakra feldolgozható kioldott 60 rész értéke is sokkal nagyobb, mint a ki­indulási anyagé. A szilárd viaszok a többi alkatrésztől természetesen más mó­don, pl. más oldószerekkel való kivonat om­lással stb. is elválaszthatók. A kapott 65 visuszok sárgás fehértől világossárgáig terjedő színű, átlátszatlan masszák, me­lyeknek tipikus viaszjellegük van, amennyiben szívósak, képlékenyek, töké­letesen gyiírhatók, nem ragadnak, a 70 nyersanyagok olvadási pontja szerint 51—6B°-on olvadnak és analitikai jellemző

Next

/
Oldalképek
Tartalom