83238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viaszok szintézisére
Megjelent 1934. évi .július lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI (^^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83238. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. — — — ^ — — — Eljárás viaszok szintézisére. Georgr Schiclit A. G. cég" és dr. Grün Adolf fő vegyész Aussig. A bejelentés napja 1918. évi julius hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi március hó 21-ike. Növényi viaszok homolog testek keverékeiből állnak. Ezen hornolog testek négy vegyületcsoporthoz tartoznak és pedig: -nagy molekulaszámú alkoholok, ali-5 fás savak, ezen alkoholok és savak esterei, szénhidrogének. Ezen bonyolult összetétel ellenére sikerült viaszoknak egyetlen vegyi műveletben való szintézisét keresztülvinni. 10 Kiindulási anyagul bármelyik nagyobb molekulasúlyú alifás szénhidrogén alkalmas, hasonlóképen használhatók az ilyen szénhidrogének elegyei is, pl. paraffin, cerezin, bitumen stb. A szintézis a szén-15 hidrogének részleges és teljes oxidációjának az oxidációtermékek részleges kondenzáiásával való kombinációja. Az alifás szénhidrogéneket legelőnyösebben közvetlenül oxigénnel vagy oxigéntartalmú 20 gázokkal, a szokásos oxidációs katalizátorok alkalmazása nélkül oxidáljuk és legfeljebb kevés savat, pl. stearin.savat adunk hozzájuk. Az oxidálás elve már korábbi szabadalmi bejelentéseinkből isme-25 rotes, új azonban az, hogy közvetlen oxidálással viaszalkoholokat és nagy molekulasúlyú savakat állíthatunk elő egymás mellett és abban a mértékben, amint ez a viaszképzéshez szükséges. 30 Különösen azonban a reakciófeltételekre való tekintettel nem volt előre várható, nemhogy ismeretes lelt volna, hogy a keletkező alkoholok ós savak egymással ostereződós mellett reagálnak. A reakeió-35 feltételeket, első sorban vízgőznek az anyag kímélése céljából az oxidáló gázáramhoz való keverését szem előtt tartva, az estereződést kizártnak kellett tartani. A reakció keresztülvitelénél úgy járunk el, hogy pl. paraffint, melynek olvadás- 40 pontja 50°, 6—8 óra hosszat megfelelő feleslegben (kilogramonként és óránkónt több nr'-nyi mennyiségben) alkalmazott nedves vagy száraz levegővel vagy más oxigéntartalmú gázzal (fáradt gázokkal) való 45 benső összekeverés mellett 150—155°-ra hevítünk vagy pl. magasabb hőmérsékleteken olvadó (400-600 molekulasúlyú) szénhidrogéneket 4—5 óra hosszat körülbelül lG0°-ra hevítünk. A (nyersanyagra 50 számított) 105—110%-nyi mennyiségben, kapott termékeket kevés hígított alkohollal kivonatoljuk, miközben cseppfolyós viaszok és zsírsavak és kevés szénhidrogén oldatba mennek át, míg a szilárd viaszok 55 feloldatlanok maradnak. A termelési hányad, mely az extraháláshoz használt alkohol töménysége szerint többé-kevésbé nagy, nem játszik szerepet, mert a műszaki zsírsavakra feldolgozható kioldott 60 rész értéke is sokkal nagyobb, mint a kiindulási anyagé. A szilárd viaszok a többi alkatrésztől természetesen más módon, pl. más oldószerekkel való kivonat omlással stb. is elválaszthatók. A kapott 65 visuszok sárgás fehértől világossárgáig terjedő színű, átlátszatlan masszák, melyeknek tipikus viaszjellegük van, amennyiben szívósak, képlékenyek, tökéletesen gyiírhatók, nem ragadnak, a 70 nyersanyagok olvadási pontja szerint 51—6B°-on olvadnak és analitikai jellemző
