83218. lajstromszámú szabadalom • Palackvédő göngyölegtok és eljárás annak előállítására

Megjelent 1984. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83218. SZÁM. VI/f. OSZTÁLY. Palackvédő göngyölegtok és eljárás annak előállítására. Magyar íiádkereskedelmi és ipari r. t. Budapest. A bejelentés napja 1922. évi május hó 5-ike. Az eddig ismeretes palackvédő göugyö­legtokok szalmából, keresztkötéseik pedig varrással készülnek. A varrás technikája általában véve merőben elüt a szalma-5 cikkgyártásétól, a varrószál drága, s rend­szerint vagy vágja .a szalmát, vagy pedig könnyen foszlik. Az alakító varrás külö­nös hátránya a jelen esetben, hogy me­revvé tűzi a szalmaköpenyt, s tokátmérő-10 ben semmi utólagos alkalmazkodást sem enged. Az egyik végükön csúcsba zárt szalmatokok további hátránya az, hogy a köpenyeganyagot a csúcs felé csökkenő vastagságiira kell rétegezniink, vagy pe-15 dig a csúcsnál holttá kell kötnünk vastag rétegeket. Ezzel szemben jelen találmány abból indul ki, hogy .a drága művelési termei­vényt képező szalmát mindenekelőtt gyé-20 kény-, sás-, vagy akár más egyéb csík­szerű szálakkal pótolja, amely nyersanya­got legcélszerűbben a vadon termő vízi- és más egyéb növényekből igen olcsón nyer­hetjük, azután pedig olyan tokszerkezetet 25 és gyártási eljárást nyújt, amelyek vala­mennyi fenti hátrányt kiküszöbölik. A találmány alapvető része lényegileg abban áll, hogy ,a palackvédő gyékény, stb. göngyölegtok szomszédos köpenyszál-30 csíkjai hosszuk menetében zsindelyszerű­leg tetézik egymást. Ez az elrendezés lehe­tővé teszi, hogy a szálak szükség szerint keresztben elcsúszhassanak egymáshoz képest és így tokátmérőben utánaenged-35 jenek, vagy pedig, hogy az egyes szálak élük felől vegyenek fel igénybevételt, s bekunkorodással fokozzák rugalmasságu­kat. A toknak továbbá ugyancsak gyé­kény-, sás-, vagy akár más egyéb csík­szerű szálakból kötözött köpenykötése van, 40 ami az egész tokot, úgy annak anyagát, mint pedig igen egyszerű gyékény techni­kai előállítását tekintve, egységessé teszi. A kész tok átmérő iránti szabályozha- ) tóságának növelése céljából a köpenykötés 45 szemei szabad játékot engedő lazasággal fogják közre a köpeny szálcsíkjait. Ez a. kö­tésmód illik ia gyékénytechnikálioz, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a gyékényt, stb. nedves állapotában feszesre dolgozzuk be, 50 s a lazulást utólagos száradásra bízzuk. A toknak egyik, vagy mindkét vége nyitott lehet, s a köpenyszálakat oly hosz­szúakra hagyhatjuk, hogy azok a palack feneke alá behajthatók, vagy nyaka köré 55 rácsavarhatok legyenek. Különbséget kell tennünk azonban az egyik végükön csúcsba zárt tokok esetére, mikor is a szomszédos köpenyszálcsíkok vagy pusz­tán a tok csúcskötése, valamint ettől szá- 60 mított első köpenykötése közötti, vagy pedig ezenfelül még két vagy több köpeny­kötés közötti hosszuk mentében kereszte­zik egymást zsinde 1 yszerűi e g. Az előbbi esetben ugyanis a zsindelyszerű szál- 65 elhelyezkedés csupán a tok csúcsrészére, az utóbbiban pedig többé-kevésbé a teljes köpenyre kiterjed. Ezen utóbbi kiviteli alak altkor is alkalmas, ha a köpenyszál­csíkokat két- vagy több rétben rendez- 70 ziik el. A találmány szerint a leírt göngyöleg­tok előállításánál legegyszerűbben úgy járunk el, hogy kétrét be hajlított köpeny­kötőszálak belső hajlásába helyezzük a 75 kezdő köpenyszálat, azután a köpenyt síkba kiterítetté folytatólag hozzászőjük, végül a köpenykötőszálnak a befejező

Next

/
Oldalképek
Tartalom