83195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban oldható emulgeálószereknek és emulzióknak előállítására

Megjelent 1934. évi .julius hó 3-án. .MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83195. SZÁM. — XI/C. OSZTÁLY. Eljárás olajban oldható emulgálószereknek és emulzióknak előállítására. Schou Einar Viggo igazgató Juelsminde/m. Palsgaard (Dánia). A bejelentés napja 1921. évi december hó 24 ike. Nagybritanniai elsőbbsége 1921. évi julius hó 12-ike. Közönséges emulziókban az olajos alkat­rész a diszperz, illetve belső fázist és a vizes alkatrész a külső fázist, illetve a diszper­gálószert képezi. Az ilyen emulzióknak > fizikai tulajdonságai a vizes oldatok tulaj­donságaival egyeznek, az emulziók vízzel keverhetők és vízben oldhatók, míg olajos folyadékokkal nem keverednek és azok­ban nem oldódnak. l Oly emulziókat is lehet azonban előállí­tani, melyekben a vizes rész képezi a disz­perz fázist és az olajos rész a diszpergáló­szert. Az ilyen emulziók fizikai tulajdon­ságai az olaj tulajdonságaival egyeznek; > az emulziók olajjal keverednek és olajban oldhatók, míg vizes folyadékokkal nem ke­verednek ós azokban nem is oldhatók. A találmány értelmében ilyen emulziók elő­állításához szívós és rugalmas olajat hasz-i nálunk. A feltaláló megállapította, hogy többek között oxidált olajak, vagy hasonló szívósságú és rugalmasságú olajos keveré­kek is magukban véve használhatók vizet diszpergáló szerként. Ha egy ilyen olajban ' vizet vagy vizes oldatot oszlatunk el meg­felelő módon, akkor az említett tulajdon­ságú valódi emulziókhoz jutunk. A disz­pergálószernek szárító tulajdonságai kö­vetkeztében ezen emulziók különösen mázo-i láslioz vagy más oly esetekben alkalmaz­hatók, amikor ezen tulajdonságok a ter­mék hatását kedvezően befolyásolják. Más oly célokra való alkalmazásnál, ahol az fontos, hogy a diszpergálószerként hasz­nált olaj tartós legyen, ne száradjon és esetleg neutrális is legyen, a találmány ér­telmében az olajnak a szükséges szívóssá­got és rugalmasságot hozaganyagok útján kölcsönözzük. Előnyösen mindenekelőtt gelatinált olajat állítunk elő, mely nagy mértékben szívós és rugalmas és ezt a gela­tinált olajat ezután friss olajban oldjuk. Ily módon sikerül olyan emuigált anyagot előállítani, mely emulgáló tulajdonságai tekintetében oxidált lenolajjal egyenér- 45 tékű, sőt azt felül is múlhatja és mely emel­lett neutrális, nem száradó és tartós. Ezen az úton vegyszerek alkalmazása nél­kül íztelen és szagtalan emulgálószereket állíthatunk elő, melyek többek között ki- 50 fogástalan élvezeti cikkeknek és tápszerek­nek készítésére is minden tekintetben al­kalmasak. Az olajban oldható, gelatinált olajnak előállítására a legtöbb linol- vagy linolen- 55 savtartalmú olaj, pl. lenolaj, sojaolaj, gya­potmagolaj, földidióolaj stb. alkalmas. Az olajnak gelatinálását különbözőkép vihet­jük keresztül, így pl. megfelelő hőmérsék­letre való huzamosabb hevítés, illetve poli- 60 merizálás útján, vagy valamely már oxi­dált olajnak polimerizálása által, vagy egyidejű polimerizálás ós oxidálás segélyé­vel. A legkedvezőbb polimerizálási hőmér­séklet rendszerint körülbelül 250° 0 táján 65 van; ez a hőmérséklet a különböző olajok­nál kissé változik. Általában a gelatinált olajnak olajban való oldhatósága, továbbá annak számos más fontos tulajdonságai is az optimális polimerizálási hőmérséklet- 70 nek pontos betartásától függ. Az eljárásnak egy foganatosítási példája a következő: 100 rész raffinált sojaolajat 250° C-ra he­vítünk és az olajat állandó kavarás, vala- 75 mint forró levegőnek keresztülvezetése mellett a gelatinálódás bekövetkeztéig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A folyamat idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom