83187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illó termékek kiválasztására szilárd széntartalmú anyagokból

hengeralakú és kissé hideg vége felé lejtő retortában akármilyen alkalmas módon, legcélszerűbben azonban az ismert szállító­csigával történik. Az anyagot célszerűen 5 külső hevítéssel tartjuk a kívánt egyenle­tesen fokozódó hőmérsékleten, mely cél­ból a retorta körül gyűrűalakú teret léte­sítünk és ebben egy vagy több tengely­irányú sorban fokozódó nagyságú gáz- és 10 levegőfuvókákat rendezünk el. Az anyag fokozódó hevítését egyidejűleg a retortán belül és kívül is eszközölhetjük akként, hogy az anyagnak belső és külső részeit egyaránt hevítjük. E célból a szállítócsi-15 gát meleg vezetésére és kisugárzására al­kalmas alakban képezhetjük ki, amikor is a kezelésben levő anyag a retorta minden egyes keresztmetszetében egyenletesen me­legszik át. 20 A gázáramot, melyhez a retortából nyert nem kondenzálható gázokat használhatjuk fel mosás és tisztítás után, hideg állapot­ban vezetjük be, hogy hűtse a kokszot vagy a gőzöktől megszabadított hasonló anya-25 got, amint az a retortából kilép, minek folytán a koksznak külön hűtése vagy ol­tása a retortából való kilépése után feles­legessé válik és az eddig veszendőbe ment meleget a gázáram hevítésére hasznosít-30 juk. A gázáramot aránylag kis sebesség­gel vezetjük keresztül a retortán, hogy át­haladása közben annak helyről-helyre fo­kozatosan csökkenő hőmérsékletét fel­vegye. A kondenzált illó ahyagoknak íi5 cseppfolyós alakban való eltávolítása a retortából tetszőleges módon történhetik. Minthogy a kezelésben lévő anyag nem jut azonnal a legmelegebb helyre, hanem fokozatosan növekedő hőmérsékletű riész­leteken továbbítódik, illó alkotórészei fo­kozatosan szállnak ki belőle és nem he­vülhetnek tiil vagy bomolhatnak el, mert mihelyt olyan hőmérsékletű helyre érkeznek, amelyen elgőzölögnek, a gáz­iö áram azokat azonnal magával ragadja és hidegebb helyre viszi, ahol a viszonylag hi­degebb anyaggal érintkezve, legnagyobb részben kondenzálódnak. Sőt, ha a re­torta forró vége a legnehezebben illó al-50 kotórész elgőzölögtetési hőmérsékleténél jelentékenyen magasabb hőmérsékletre is hevülne fel, a gőzök akkor sem hevülné­nek túl, mert a gázáram mindenfajta gőzt tovaszállít már azon a tájékon, 55 amely az illető gőz elgőzölögtetési hőmér­sékletének felel meg, úgy hogy azon a tájékon túl, amelyen a legnehezebben illó alkotórész száll el, a koksz vagy a gőzöktől megfosztott egyéb anyag egysze­rűen tovább hevíttetik, de nem szolgál­tat többé olyan illó alkotórészeket, ame­lyek megközelítőleg légköri hőmérsékle­ten kondenzálhatok, mert ezek már mind elszálltak a megfelelő hőmérsékleten a retorta hidegebb tájékain. A koksznak vagy a gőzöktől megfosz­tott egyéb anyagnak hűtését közvetlenül annak a retorta forró végén való kilépése előtt elősegíthetjük, valamint a konden­zált illó termékeknek és a retortából el­szálló, nem kondenzálható gázokból és gőzökből nyerhető mellékterményeknek termelési hányadát növelhetjük, ha a re­tortába annak legforróbb része közelében vizet bocsátunk be. A mellékelt rajz példaképen az eljárás kivitelére való berendezésnek egy foga­natosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra öt retortából és azok járulékai­ból álló, befalazott berendezésnek oldal­nézete, amelyen a legalsó retorta metszet­ben látható, a 2. ábra homloknézet, a 3. ábra az 1. ábrának megfelelő felül­nézet, a 4. ábra pedig az 1. ábra 4—4 vonalában vett metszet nagyobb léptékben. A hengeres (A) retorták egymásfölött vannak elrendezve, s mindegyik tűzálló agyagból készült (B) lemezekkel van akként körülvéve, hogy a retorta körül (C) gyűrűalakú tér marad, amelyet lazán tégla- vagy samottdarabokkal tölthetünk ki. Minden egyes retortán (D) tengely vo­nul végig és erre egy (Dl) hüvely van erősítve, amelyen a (D2) szállítócsiga van kiképezve. A hüvely és csiga megfelelő hosszúságú darabokban készül, amelyek leszerelhetően úgy vannak a (D) ten­gelyre erősítve, hogy vele forognak. A re­torták a vízszinteshez kissé lejtenek és alacsonyabb végeik (Al) bevezető szekré­nyekhez vannak erősítve, amelyekbe a kezelendő anyag (E) tölcsérből esik be a forgó (F) szelepen keresztül. A (D2) szál­lítócsigák benyúlnak az (Al) bevezető szekrényekbe, (D) tengelyeik a szekré­nyekből kiállnak s kiálló végükön (D3) kilincskerekekkel vannak felszerelve, ame­lyek (G) lengőkarokra erősített kilin­csekkel kapcsolódnak. A (G) lengőkaro­kat az egyik irányban (Gl) hidraulikus kos, a másik irányban pedig a (G2) ellen­súllyal részben kiegyensúlyozott (G) ka­rok súlyának kiegyensúlyozatlan része működteti. Mindegyik szekrényben a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom