83174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés meleg hozzávezetésére és meleg elvonására rossz melegvezető anyagoknál

— 2 — a rossz melegvezetés folytán igen neliéz. Ha az egyenletes melegátvitel nem sikerül, akkor a helyenkénti túlhevítős veszélye áll fenn, miáltal ezeken a helyeken 6 akaratlanul exotermikus rakcióknak időelőtti fellépése következhetnék, be. Ennek ::z volna az eredménye, hogy a száraz desztillálási folyamat menete, amelynek feltétlenül egyenletesen kell végbemennie, 10 egészen egyenetlenné válnék és annak felügyelete és szabályozása teljesen kivétetnék a technikus kezéből. Ennek folytán a száraz lepárlásnál, mint általában a meleg hozzávezetésnél és a melegclvo-15

násnál az a feladat lép fel, hogy az ilyen anyagot úgy kezeljük, hogy az anyagnak messzemenő, valamint mechanikai megkímélésével is a meleghozzávezetés és a melegelvonás olyan fokozatosan és olyan 20 egyenletesen történjék, hogy a kezelendő anyag össses masszájának melegbeállítása mindig az üzemvezetés kezében maradjon. E célból bejelentő azt ajánlotta, hogy 25

szárítás céljaira olyan széntereket használjunk, amelyekben az anyagot abban a mértékben utánvezetjük, amilyenben azt alul szárítva elvesszük és amelyekbe a hőenergiát különböző magasságokban és 30 lefelé növekvő hőmérséklettel vezetjük. Így pl- lehet egy szénteret a csatornák több sorozatával átszelni, amelyek például lyukazásokkal vannak ellátva és amelyeken át a forró gázokat a masszához ve-35 zetjiik és pedig' akképpen, hogy a felső rétegekbe mérsékelten melegített és a lefelé menő rétegekbe melegebb szárítólevegőt juttatunk. Ilyen módon sikerül a felületnek zsugorodás folytán végbemenő 40 lezárását elhárítani és az anyag egyes darabjain át egyenletesen végbemenő szárítást elérni. Bejelentő azonban továbbá azt találta, hogy az anyag" egyenletes kezelése oéljá-45 ból célszerű a termikus energia számára való ezen bevezető csatornákat, akár közvetlenül vezetik azok a fűtőanyagot, a kezelendő anyaghoz, akár pedig" azokon a fűtő- vagy hűtőszer csak keresztül folyik 50 és ennek folytán a csatornák csak közvetve melegítenek, akképpen elrendezni, hogy a fűtőcsatornáknak egyes, egymás között álló sorozatai nemcsak egymással szemben el vannak állítva, azaz nem fe-55 liüszinek egymás alatt, ugyanabban a függélyes síkban, hanem különböző síkokban amint az a 3. ábrából jobbra alul (d csatornák) látható és egyébként párhuzamos tengelynek, azonfelül egymással szemben tengelyirányban is kereszteződnek, pél- 60 dául akképpen, hogy az egyes magasságokban az egyik sorozat lűtőcsatornái merőlegesen futnak a szomszédos felső, vagy a szomszédos alsó sorozat csatornáival. 65 Ilyen módon még jobban elérjük, mint a fűtőcsatornasorozatoknak az egyes magasságokban tengelypárhuzamos elrendezésével, hogy lehetőleg minden egyes lefelé süllyedő vagy vándorló anyagdarab 70 ugyanazt a meleghozzávezetést kapja és ezáltal a száradás vagy más termikus keselés minden egyes kemence-keresztmetszet egész tömegén át egyenletesen és az egész kemencetöltés számára emelkedően 75 megy végbe. Állandóan ugyanazon fűtőfelületeken való nyugvóelrendezésnél ez nem volna lehetséges, még akkor sem, ha ezeket a fűtőfelületeket fokozatosan jobban felhevítenők. 80 Az ilyen intézkedéssel azonban egyúttal azt is elérjük, amit például keverőberendezéssel lehetne elérni, nevezetesen az anyagnak állandó keveredését. Amíg azonban az anyag számára való minden §5 mozgatóberendezés több vagy kevesebb morzsalék képződését okozná, addig itt a lassú, habár a bizonyos időközökben végbemenő lehúzás által lökésszerű mozgás folytán az anyagnak teljes mechani- 90 kai kímélése jön létre, úgy hogy például a szárítótérnek áthatolása után csak lényegtelen mennyiségű morzsalék képződik az anyag kölcsönös súrlódása folytán. A fűtőcsatornáknak elállított elrendezése 95 továbbá kitűnő mód arra, hogy a rettegett hidak, üregek és csatornák képzését elhárítsuk. Erre a célra szolgál még továbbá az egyes fűtőcsatornák célszerű kiképzése. 100 Avégből, hogy a lassanként lefelé vándorló anyagnak ne adjuk meg a lehetőséget a helyi túlhevítéssel egybekötött pihenésre valamelyik fűtőcsatorna felületén, célszerű a fűtőcsartonákat akképen 105 alakítani, hogy azoknak az anyagmozgással szembe irányított felső éle hegyes szögben van kiképezve. Ugyanerre a célra való továbbá még azon elrendezés is, hogy ezen csatornák keresztmetszete 110 lefelé szűkítve van, úgy hogy az oldalsó' tetőéleken a csatornák keresztmetszete a. legnagyobb. A keresztmetszetnek ezen lefelé. tehát a lefelé vándorló anyag iránvában való szűkítésének még különösen 11= ott van fontossága,, ahol, mint 1)1. a szárítótérnél, a csatornák a szárítólevegőnek az anyagba való közvetlen bevezetésére