83172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz élesztő előállítására

Megjelent 1934. évi .julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83172. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás száraz élesztő előállítására-Ilixson Arthur "Warren vegyész Leonia (É. A. E. Á.). s A bejelentés napja 1922. évi junius hó 7-ike. A találmány tárgyát eljárás képezi száraz, élesztő előállítására. A nyert termek közönséges felaprított sajtolt élesztőből és 0.5—5% súlyrész nehezen oldható 5 kalciumsókból áll. A felaprításnál arra keii ügyelni, hogy csomós darabok és golyócskák ne képződjenek, mire a felaprított terméket a hőmérsékletnek, a nedvességnek és egyéb itt tekintetbe jövő tényezők-10 nek oly megszabása mellett szárítjuk, hogy a nedvességtartalom 12—30 órán, legelőnyösebben 18 órán belül, a közönséges sajtolt élesztőnek körülbelül 70%-ot kitevő nedvességtartalmából fokozatosan 10 % -ifi csökkenjen A találmány tehát oly szárító eljárást céloz, mellyel az élesztő lassú, egyenletes és fokozatos szárításon megy át, mely 12 órán felüli, előnyösen 18 órai tartamra ter-20 jed ki. Ezzel az eljárással, mely az élesztő íelaprításával veszi kezdetét, oly terméket kapunk, melynek keltési hatása hosszabb ideig megmarad, mint a közönséges sajtolt élesztőé és mely a. használatban sokkal 25 jobb. A iSzárazi élesziő a sajtolt élesztővel szemben több igen. lényeges előnyt biztosít. így pl. a száraz élesztő súlya egy harmadát, térfogata pedig a. felét teszi ki ao

a sajtolt élesztőnek. Ezenkívül a, száraz élesztő közönséges hőmérsékletnél három hónapig eltartható anélkül, hogy .keltési hatása a használhatóságot érintő csökkenést szenvedne, mí,g a sajtolt élesztő még 35 hűtő térben isem (tartható 'el 'megromlás nélkül egy hétnél hosszabb ideig. A száraz élesztő előállítására eddig javaslatba hozott eljárásoknál csekély mennyiségű élesztőt szénhydráttal, pl. 40 rozsliszttel vagy hasonló terménnyel kevernek, de az így nyert termék egyáltalában nem hasonlítható össze a találmány szerint nyert élesztővel és nem is alkalmas nagybani gyártásra a sütőipar számára. Az ismert termék élesztőtartalma igen 45 csekély, rendesen ,5%-nál kevesebb, míg a találmány szerint előállított termék 85 —y«%, sőt még ennél több élesztőt is tartalmaz. A találmány tárgyát képező eljárást, 59 mely élesztőben igen dús, rendkívül tiszta és hosszú ideig eltartható, 2—3 hónap után is a sajtolt élesztővel egyenlő, sőt még fokozottabb keltési erővel biró termék előállítását célozza, a gyakorlatban elő- 55 nyösen következőképpen foganatosítjuk. Közönséges sajtolt élesztőt felaprítunk és vékony rétegben oly lég- vagy vacuumszárító készülékben szétteregetünk, hogy megőrlést, összecsomósodást vagy szét- gg zúzást ne szenvedjen, és hogy lehetséges legyen a kezelt anyagot éles gereblyével vagy más eszközzel időnként felkavarni. A szétteregetett rétegek felvételére szolgáló deszkákat, ill. egyéb felfekvési. elemeket mozgathatóan rendezzük el, hogy a hozzávezetett levegőt teljesen kihasználhassuk. A szárításra szolgáló levegőt a szokásos módszerek segélyével nedvesség, áramlási sebesség, térfogat és hőmérséklet 7

g tekintetében akként szabályozzuk, hogy az egyes élesztődarabocskák fokozatosan annyira megszáradjanak, hogy a rendesen 70%-ot kitevő nedvességtartalom 12—30 órán belül 10%-ig csökkenjen. 75 Az eljáráshoz tetszőleges szénhydrátokon tenyésztett élesztőt használhatunk, a gyakorlatban azonban kitűnt, hogy némely fajtájú táptalajról származó élesztő a szárításhoz kiválóan alkalmas. így pl. so