83169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz szénhydrogénolajoknak és maradékoknak könnyű szénhydrogénekké való felbontására
Megjelent 1934. évi . ju lius h ó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 83169. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nehéz szénhidrogénolajoknak és maradékoknak könnyű szénhidrogénekké való felbontására. Gömöry László magáiimérnök Chicago. A bejelentés napja 1922. évi íebruár hó 1-je. E. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1921. évi szeptember hó 6-ika. 'A nehéz szénhidrogéneknek könnyű, azaz alacsonyabb fajsúlyú, forráspontú és viszkozitású szénhidrogénekre való felbontását célzó eljárások során eddigelé 5 csak olyan nyersolajtermékeket dolgoztak fel, amelyek gyártásuknál (elpárologtatás és cseppfolyósítás), valamint származásuknál fogva kátrányos anyagokat csak egészen csekély mértékben tartalmaztak, 10 ilyenek pl. a gázolaj, a paraffin-frakciókhoz közeleső olajok stb. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás és berendezés lehetővé teszi, hogy bárminő, kátrányos anyagokban dús nyersolajmaradékot, mint pl. 15 masutot, vulkánolajat, aszfaltos nyersolajakat, aszfaltot stb. is sikeresen felbonthassunk nagyobb értékű könnyű szénhidrogénekre. Míg az eddigi eljárások szerint a nyersanyagnak hevítését, felbontá-20 sát és elpárologtatását egyidejűleg és lényegileg ugyanabban a készülékben végezték, addig az új eljárás szerint e műveleteket három, a műveletek szempontjából egymástól független fázisban végezzük s 25 ehhez képest a hevítés, a bontás és az elpárologtatás külön-külön készülékekben történik. Az új eljárás szerint a nyersanyagot (nehéz olajokat, maradékokat stb.) nagy 30 nyomás alatt, hirtelen a felbontási hőmérsékletre hevítjük, oly gyors menetben eszközölve a felhevítést, hogy e közben a nyersanyag cseppfolyós halmazállapotát megtartva, semminemű bomlást ne szen-55 vedjen, tehát a hevítés folyamán szén(koksz-) kiválás ne következhessék be. Az eljáráshoz szükséges és a cseppfolyós halmazállapot megtartásának biztosítására alkalmazandó nyomás nagysága az éppen használt nyersanyagok minőségével szoros 40 összefüggésben áll és még ugyanazon nyersanyagnál is változik a felbontás kívánt foka, illetve az ehhez alkalmazott hőmérséklet szerint. Általában 10—40 atm. közötti nyomások felelnek meg", egyes ese- 45 teltben azonban ennél nagyobb vagy kisebb nyomás alkalmazandó. A hirtelen felhevítés valamely hevítőelemben, célszerűen például kívülről fűtött kígyócsőben történhetik. A kígyón nyomás alatt folyto- 50 nos áramban áthaladó s ezenközben a bomlási hőmérsékletre felhevített nyersanyagot a kígyón kívül ugyanezen a hőmérséken és nyomáson tartjuk, hogy a kívánt fokú felbontás bekövetkezzék és a kelet- 55 kező szén kiváljék, anélkül azonban, hogy a keletkezett bomlási termékek elpárologhatnának. Ezt a második műveletet valamely alkalmas bontó- s egyben ülepítőkészülékben végezhetjük, amelyben a nyers- 60 anyag addig időzik, amíg a bomlás a kívánt fokot el nem éri s a kivált szén le nem ülepszik. A felbontott s a könnyű szénhidrogéneket már ilyen alakban s a kívánt fokban tartalmazó anyag, amely- 65 bői a szén (koksz) már leülepedett, a bontókészülékből az elpárologtatóba kerül, ahol a könnyű szénhidrogének csökkentett vagy légköri nyomáson elpárolognak s folyósítás céljából a hűtőbe vezettetnek. 70 Az eljárás kivitelére alkalmas berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel. A nagynyomásii (A) szivattyú a nyersanyagot a (B) vezetéken át folytonos áram- 75 ban a (C) kemencébe beépített (D) kígyón nyomja keresztül. A (B) vezetékbe, a nyersanyaggal egyidejűleg, a visszacsapó szelep-
