83157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék cukorrépaszörp tisztítására

lást együtt számítva, 2.5—3.5% között változnak. Azonban ezen eljárások egyike sem vált be gyakorlatilag. Ezen eljárások sikertelenségét annak tulajdoníthatjuk, 5 hogy nem lehet mindenkor, még ezen speciális eljárások alkalmazásával sem, előre biztosan megállapítani, vájjon a mészmennyiségnek egészen a répasúly 1.5, sőt 1 százalékáig való csökkentése minden 10 esetben és a feldogozott nyersanyagnak minden állapota mellett elegendő lesz a lé ily tökéletes tisztítására, mint amilyen nagyobb mészimeinnyiségek alkalmazásával elérhető. Nem állapítható meg állandó 15 szabály gyanánt, hogy egy meghatározott mértékben csökkentett mészmennyiség, mely lényegesen kisebb a szokásosnál, mindenkor a legkedvezőbb eredményekre fog vezetni, amelyet a mésszel és 20 szénsavval való kezelés nagyobb mészmennyiségek alkalmazása esetén lehetővé tesz. Egy bizonyos fölös mennyiségű mész feltétlenül szükséges, nem csupán ahhoz, 25 hogy a szénsav gázzal elég bő kalcmmkarbonátcsapadékot adjon, amely megkönynyíti a zavaros lének a szűrősajtólkon vialó feldolgozását éis ahhoz, hogy kevésbé viskozus, összeállóbb és könnyebben mos-30 ható iszapot szolgáltasson, hanem még azért is, mert kellő mennyiségű fölös mész alkalmazásával végeredményben lényegesen jobban színtelenített és szerves anyagoktól, valamint oldható mészsóktól 35 tökéletesebben megtisztított levet kapunk. Azon speciális eljárások, melyek a legszűkebbre megszabott minimális mészmennyiség elérésére törkeszenek, ezen utóbbi körülményeket nem veszik figye-40 lembe és többnyire a különböző mészmennyiségekkel nyert levek látszólagos tisztaságának összehasonlításán alapulnak. Azonban ezen összehasonlítás nem elég érzékeny és nem elegendő a tisztítás 45 fokának biztos megítélésére. Ezért az alkalmazott mész mennyiségével nem szabad bizonyos észszerű határon ttil lemenni. A cukorrépalének a törzsszabadalom-50 ban leírt, kénsavval való tisztítási és színtelenítési eljárásával a második tisztítási fázisban, a második telítés és ezután következő szűrés után oly csapadékot kapunk, mely a kálciumkarbonát 55 mellett még bizonyos mennyiségű, vegyileg leválasztott kálciumszulfitot is tartalmaz. Megállapítottuk, hogy ha ezen csapadéknak egy bizonyos mennyiségét a derítésre szükségelt mésszel együtt adjuk a nyers léhez, a derített lé esetleg meg- 6 felelő telítés és többé-kevésbé magas hőmérsékletre való felhevítés után kálciumszulfit tartalmánál fogva nem csupán könnyebben hatol át a szűrő-sajtókon, mintha csupán mésszel kezeltük volna, 6 azonban az ilyként kezelt lé a szűrés után gyengébb színezéssel bír, mint különben. A pótszabadalom tárgyát képező eljárás ezen megfigyelésen alapszik. Az eljárás abban áll, hogy ahelyett, hogy az 7 iszapot mint felesleges anyagot eldobnók, szabályos mennyiségekben visszavezetjük a nyers lébe az első derítéshez, szükséges mésszel együtt. Ilyként különben szükséges mészmennyiség csökkentése válik 7 lehetővé, mivel a hozzáadagolt iszap szaszabályos szétosztásban tartalmaz káiciumoxydot és esetleg kedvező viszonyok között ,a kálciumoxydtaTtalom tekintélyes lehet. Feltéve, hogy a mész, ame- 8 lyet a második derítésnél adagolunk a második telítés számára, a feldolgozott répasúly 0.4%-ára rúgott, az ezen munkaszakaszból eredő iszap megfelelő mennyiségét adván a nyers léhez, a mésznek a íj derítésnél rendesen alkalmazott mennyiségét legalább is 0.4 százalékkal, sőt különösen kedvező esetekben még nagyobb mértékben csökkenthetjük. Az eljárás egy másik előnye abban áll, 8 hogy racionálisan f elhasználható a kénessavnak azon része, mely a második tisztítási folyamatnál a kész, szűrt léből kiválik és az iszapban, mint kálciumszulfit van jelen. Ezen speciális iszapnak újbóli £ felhasználásával a kénessav költségei is jelentékenyen csökkenthetők, teljesen kompenzálhatok és még esetleg bizonyos nyereséggel is megtérülhetnek, különösen, ha a kénessavat kén elégetése útján \ állítjuk elő, mivel a nyers lébe visszaadagolt és megfelelően szétosztott iszap megengedi a különbem szükséges mészmennyiségnek csökkentését. A mésszel és a hozzákevert iszappal 1 derített cukorlé vagy közvetlenül szűrhető és azután a telítés előtt esetleg még újabb mészmennyiséget adhatunk hozzá, vagy pedig a fent jelzett módon derített levet a szokásos módon előzőleg telíthet- 1 jük és azután vethetjük alá a szűrésnek. Azon cukorgyárak, amelyek az első derítésre 2%-nál nagyobb mészmennyiséget használnak, vagy pedig nem mutatkoznék számukra előnyösnek a második i derítésből eredő iszap felhasználása a fenti módon, úgy ezen iszapot másként értékesíthetik, nevezetesen olyként, hogy