83157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék cukorrépaszörp tisztítására

lást együtt számítva, 2.5—3.5% között vál­toznak. Azonban ezen eljárások egyike sem vált be gyakorlatilag. Ezen eljárások sikertelenségét annak tulajdoníthatjuk, 5 hogy nem lehet mindenkor, még ezen spe­ciális eljárások alkalmazásával sem, előre biztosan megállapítani, vájjon a mész­mennyiségnek egészen a répasúly 1.5, sőt 1 százalékáig való csökkentése minden 10 esetben és a feldogozott nyersanyagnak minden állapota mellett elegendő lesz a lé ily tökéletes tisztítására, mint amilyen nagyobb mészimeinnyiségek alkalmazásá­val elérhető. Nem állapítható meg állandó 15 szabály gyanánt, hogy egy meghatáro­zott mértékben csökkentett mészmennyi­ség, mely lényegesen kisebb a szokásos­nál, mindenkor a legkedvezőbb eredmé­nyekre fog vezetni, amelyet a mésszel és 20 szénsavval való kezelés nagyobb mész­mennyiségek alkalmazása esetén lehe­tővé tesz. Egy bizonyos fölös mennyiségű mész feltétlenül szükséges, nem csupán ahhoz, 25 hogy a szénsav gázzal elég bő kalcmmkar­bonátcsapadékot adjon, amely megköny­nyíti a zavaros lének a szűrősajtólkon vialó feldolgozását éis ahhoz, hogy kevésbé vis­kozus, összeállóbb és könnyebben mos-30 ható iszapot szolgáltasson, hanem még azért is, mert kellő mennyiségű fölös mész alkalmazásával végeredményben lé­nyegesen jobban színtelenített és szerves anyagoktól, valamint oldható mészsóktól 35 tökéletesebben megtisztított levet kapunk. Azon speciális eljárások, melyek a leg­szűkebbre megszabott minimális mész­mennyiség elérésére törkeszenek, ezen utóbbi körülményeket nem veszik figye-40 lembe és többnyire a különböző mész­mennyiségekkel nyert levek látszólagos tisztaságának összehasonlításán alapul­nak. Azonban ezen összehasonlítás nem elég érzékeny és nem elegendő a tisztítás 45 fokának biztos megítélésére. Ezért az al­kalmazott mész mennyiségével nem sza­bad bizonyos észszerű határon ttil le­menni. A cukorrépalének a törzsszabadalom-50 ban leírt, kénsavval való tisztítási és színtelenítési eljárásával a második tisz­títási fázisban, a második telítés és ez­után következő szűrés után oly csapadé­kot kapunk, mely a kálciumkarbonát 55 mellett még bizonyos mennyiségű, vegyi­leg leválasztott kálciumszulfitot is tar­talmaz. Megállapítottuk, hogy ha ezen csapadéknak egy bizonyos mennyiségét a derítésre szükségelt mésszel együtt adjuk a nyers léhez, a derített lé esetleg meg- 6 felelő telítés és többé-kevésbé magas hő­mérsékletre való felhevítés után kálcium­szulfit tartalmánál fogva nem csupán könnyebben hatol át a szűrő-sajtókon, mintha csupán mésszel kezeltük volna, 6 azonban az ilyként kezelt lé a szűrés után gyengébb színezéssel bír, mint különben. A pótszabadalom tárgyát képező el­járás ezen megfigyelésen alapszik. Az el­járás abban áll, hogy ahelyett, hogy az 7 iszapot mint felesleges anyagot eldobnók, szabályos mennyiségekben visszavezetjük a nyers lébe az első derítéshez, szükséges mésszel együtt. Ilyként különben szük­séges mészmennyiség csökkentése válik 7 lehetővé, mivel a hozzáadagolt iszap sza­szabályos szétosztásban tartalmaz kái­ciumoxydot és esetleg kedvező viszonyok között ,a kálciumoxydtaTtalom tekin­télyes lehet. Feltéve, hogy a mész, ame- 8 lyet a második derítésnél adagolunk a második telítés számára, a feldolgozott répasúly 0.4%-ára rúgott, az ezen munka­szakaszból eredő iszap megfelelő mennyi­ségét adván a nyers léhez, a mésznek a íj derítésnél rendesen alkalmazott mennyi­ségét legalább is 0.4 százalékkal, sőt külö­nösen kedvező esetekben még nagyobb mértékben csökkenthetjük. Az eljárás egy másik előnye abban áll, 8 hogy racionálisan f elhasználható a kénes­savnak azon része, mely a második tisztí­tási folyamatnál a kész, szűrt léből ki­válik és az iszapban, mint kálciumszulfit van jelen. Ezen speciális iszapnak újbóli £ felhasználásával a kénessav költségei is jelentékenyen csökkenthetők, teljesen kompenzálhatok és még esetleg bizonyos nyereséggel is megtérülhetnek, különö­sen, ha a kénessavat kén elégetése útján \ állítjuk elő, mivel a nyers lébe vissza­adagolt és megfelelően szétosztott iszap megengedi a különbem szükséges mész­mennyiségnek csökkentését. A mésszel és a hozzákevert iszappal 1 derített cukorlé vagy közvetlenül szűr­hető és azután a telítés előtt esetleg még újabb mészmennyiséget adhatunk hozzá, vagy pedig a fent jelzett módon derített levet a szokásos módon előzőleg telíthet- 1 jük és azután vethetjük alá a szűrésnek. Azon cukorgyárak, amelyek az első derítésre 2%-nál nagyobb mészmennyi­séget használnak, vagy pedig nem mutat­koznék számukra előnyösnek a második i derítésből eredő iszap felhasználása a fenti módon, úgy ezen iszapot másként értékesíthetik, nevezetesen olyként, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom