83124. lajstromszámú szabadalom • Horgas fogpiszkáló
Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83124. SZÁM. — Vl/a. OSZTÁLY. Horgos fogpiszkáló. Blechschmid Adolf magánzó Éger (Csehország-). A bejelentés napja 1921. évi november hó 15-ike. Jelen találmány tárgya oly fogpiszkáló, mellyel a fogürökhöz belülről is könnyen hozzáférhetünk. Az eddigi közönséges fogpiszkálókkal a fogainkhoz kényelmesen 5 csakis kívülről férhetünk hozzá, viszont tapasztalat szerint a beszorult ételmaradékok belülről könnyebben távolíthatók el. Jelen találmány elvén a fogpiszkáló egyik hegye horogalakban, kb. derékszög-10 ben áll a fogpiszkáló szárához képest. A rajz 1—6. ábráin több példaképem kiviteli alakja látható jelen újfajta fogpiszkálónak. 1. ábránál az egyébként ismert kivitelű 15 (a, d) rogpiszkálónak felső (c) hegye a (b) helyen derékszögben ki van hajlítva. Ezen fogpiszkáló, fából, halcsontból, vagy celluloidból készülhet, fából készült fogpiszkálók gőzölt állapotban akadálytala-20 nul meghajlíthatok és kihűlés és megszáradás után ezen alakjukat mégis tartják. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a; fogpiszkálók felső (c) hegye a (c) helyen nemcsak meg van hajlítva, hanem 90° 25 fok alatt el is van csavarva. 3.; ábránál a fogpiszkálónak felső (c) helyét letörjük és a megmaradó csonka (a) fogpiiszkálórésszel kettős (e, b) hüvely útján kötjük össze. Az (e, b) hüvelyrészek 30 tengelyei egymásra merőlegesen állnak és azokba az (a, c) fogpiszkálórészek egyszerűen betolatnak. Előnye ezen megoldásnak, hogy meglevő közönséges fogpiszkálók használhatók fel. 35 A 4. ábra szerinti megoldás csakis abban tér el a 3. ábra szerintitől, hogy az egymásra merőlegesen álló (f, b) hüvelyrészek viszonylagos helyzete az 1. ábra szerinti fogpiszkálónak felel meg, míg a 3. ábra szerinti kettős hüvely a 2. ábra 40 szerinti fogpiszkálót állítja elő két darabból. Az (f, b) összekötőhüvelynek 4. ábra szerinti alakja egyetlen leimezdarabkából csákózás és hajlítás útján olcsóbban állíthatók elő. 45 5. ábránál a fogpiszkálónak egyik vége olykép van visszahajítva, hogy annak felső (c) hegye az (a) szárhoz, képest merőlegesen állva a szár felé van irányítva. Ezáltal a (c) hegyet belülről mélyen be- 50 tolhatjuk a fogürbe. 6. ábránál kengyelalakú (b) csövecslíét alkalmazunk, melynek egyik szárába toljulí be a csonka (a) fogpiszkálószárat, míg a. másik (g) szár végében levő haránt- 55 furatba illesztjük be a letört (c) fogpisz-Jválóhegyet. Az összes kiviteli alakoknál az alsó (d) fogpiszkálóheggyel kívülről tisztítjuk fogainkat, a derékszögben álló fogpiszkálóheggyel pedig belülről. A 3., 60 4. és 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknak különös előnye, hogy csak egyszeri befektetést igényelnek, azonfelül pedig a, rendes fogpiszkálóhasználattal szemben költségtöbbletet nem okoznak. 65 Szabadalmi igények: 1. Horgos fogpiszkáló, azzal jellemezve, hogy az (a, d) fogpiszkálószár egyik végén az (a) szárhoz képest merőlegesen álló, horogszerű (b) heggyel van 70 ellátva. 2. Az 1. alatti horgos fogpiszkáló kiviteli alakja, jellemezve két egymásra merőlegesen álló (b, e) hüvelyből álló horog által, melyek egyikébe közönséges fog- 75 piszkálónak letört (e) hegye, másikba pedig a megmarad csonka (a) fogpiszkálószár betolható.
