83107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges széntartalmú anyagoknak katalizátorok hozzáadásával vagy anélkül, zárt edényben, lepárlás és elkokszosítás céljából leendő felhevítésére

- 3 — tása alatti eltávolítása íolytáu a szóbanforgó szabad hidrogénnek a külső lángsávon vagy kúpon másodlagos levegő vagy oxigén révén való oxidálása, sőt részleges 5 oxidálása is megvan gátolva. Hangsúlyozzuk, hogy az egyetlen oxigén, mely a retortába kerül, csupán az, amelyet levegő alakjában az égési gázzal előzetesen összekevertünk, még mielőtt az a retorta belse-10 jében lévő lángzóhoz jutna. Redukáló láng fejlesztése alkalmával ez a bebocsátott oxigén nem elegendő a hidrogén tökéletes elégetésére és minthogy a retortában nem hagyunk oxigént, a hidrogén teljes oxidá-15 eiója be nem következhetik. Szabad hidrogénnek különösen magas hőmérsékleten ily redukáló lángokban való jelenléte lehetővé teszi azt, hogy bizonyos olajok hidrogénezése tekintetében értékes eredménye-20 ket érjünk el, különösen azonban nagy fontossággal bír nyers ásványolajoknak és aszfaltoknak a retortában1

való lepárlásánál és finomításánál, minthogy a leírt eljárás révén kapott különböző frakciók a 25 legtöbb esetben sokkal értékesebbek és a hozam nagyobb, mint a szokásos lepárlási módszereknél. Különösen nyers paraffinolajok lepárlásánál a találmány szerinti eljárás az értékes kenőolajok fokozott ter-30 melési hányadát eredményezi a kevésbbé értékes vörös paraffin-massza rovására. Aszfalt-olajok lepárlásánál magas forrpontú és viskozus olajok fokozott termelési hányadát érjük el a szokásos lepárló ké-35 sziilékekben rendszerint visszamaradó, majdnem értéktelen szurokmaradék rovására. A retortában égő oxidáló lángnak szintén hármas szerepe van: 1. a retortában 40 lévő anyagot a kivánt hőmérsékletre hevíti, 2. az anyagot az égéstermékekben lévő túlhevített gőz hatásának teszi ki és 3. az anyagot szabad túlhevített oxigén, valamint, bizonyos feltételek között, sza-45 bad szénmonoxid hatásának veti alá: így pl. ha a retortában oly keveréket égetünk el, a már leírt feltételek között, mely 1 térfogat vízgázból (melyet egyenlő térfogatú hidrogénből és szénmonoxidból képeztünk), 50 továbbá 2.41 térfogat légköri levegőből és 1 térfogat oxigénből áll, akkor az eredeti gáz-légkeverékkel kevert 1 rész oxigénnel azonos oxigénmennyiség lesz jelen, illetve elegyedik vagy keveredik az égéstermé-55 kekkel kb. lánghőmérsékletíi és szabad állapotban, tehát erősen túlhevítve áll rendelkezésre avégből, hogy esetleg katalizátoroknak, mint pl. réznek, vasnak, nikkelnek, wolframnak, vanadiumnak, platinának stb., vagy ezek oxidjainak és sóinak 60 jelenlétében a retortában lévő és ily oxidáló hatásnak alávetendő anyagra hasson, így ph ftálsav-anhidridnek higanyszulfát jelenlétében való előállításánál az ily égéstermékek szabad oxigénje a találmány sze- 65 rinti retortákban a leírt feltételek között a naftalint közvetlenül naftálsavhidriddé oxidálja. Ugyanezen eljárás alkalmazásával toriumnitrát vagy higanyszulfát jelenlétében a benzol közvetlenül fenollá, rezor- 70 einná, hidrokinonná, pirogallollá, floroglucinná stb. oxidálható. Azon könnyűség folytán, amellyel az ily magas hőmérsékletű oxigén alkalmazható, a találmány szerinti eljárás révén már most lehetségessé 75 válik szénhidrogénekből oly oxigénes addicióstermékek előállítása, amelyek eddigelé nem voltak elérhetők, kivéve autoklávákban, de oly magas nyomások létesítésével, amelyeknek gyakorlati alkalma- 80 zása kérdéses. A találmány szerinti eljárással bármely égési gáz lángjának hőmérsékletével bíró oxigén nyomással dolgozó autoklávák nélkül érhető el. Az oxidáló lángnak legértékesebb hatása, ha e 85 lángot oxigénben dús és magas hőmérsékleten tartós foszforsavas sók, mint pl. trikalciumfoszfátok jelenlétében alkalmazzuk, abban van, hogy nyers aszfalt- vagy paraffinolajok, vagy kőszénkátrányok, 90 vagy lignitkátrányok, avagy palakátrányok, nemkülönben bizonyos növényi olajok lepárlásánál egészen más frakciókat és egészen más vegyi összetételű olajokat kapunk, mint ugyanazon anyagoknak ugyan- 95 azon hőmérsékleteken a fent leírt redukáló lánggal, vagy közömbös lánggal való lepárlása alkalmával. Ha az égési gáznak és levegőnek szükséges keverékével előre meghatározott fölös ioo térfogatú hidrogént keverünk össze, akkor az égéstermékek között azonos súlyrész hidrogén lesz jelen szabad, túlhevített állapotban és a hidrogénezés, illetve hidrogénes addíciós termékek képzésének cél- 105 jaira rendelkezésünkre áll. A fentiekből látható, hogy a leírt eljárás és készülék segélyével ugyanazon ásványolajból vagy kátrányból a frakcióknak három egymástól különböző sorozatát érhet- no jük el, aszerint, hogy közömbös lángot, re dukáló lángot, vagy oxidáló lángot használunk. A retortában é(

gő láng, amelyet az illó anyagokat, mint pl. lignitet tartalmazó. 115 kezelendő anyaggal érintkezésbe hozunk,