83067. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha üreges alakkövekből
Megjelent 1934. évi .julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83067. SZÁM. — ll/h. OSZTÁLY. Fűtó'kályha üreges alapkövekből. Mott-Ofen G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 26-ika. Jelen találmány tárgya üreges alakkövekből álló fűtőkályha, mely kényelmesen építhető fel és tömeggyártás segítségével könnyen előállítható anyag fel» használásával a tüzelőanyag jó kihasználását biztosítja. Az új kályha a mellékelt rajzon példaképpeni foganatosítási alakjában látható. Az 1 1. ábra a kályha előlnézeiét mutatja, mimellett a kályha egy része metszetben látható, míg 2. ábrán az 1. ábrára merőleges, függőleges metszet van feltüntetve. ' A kályha egy fűtőszekrényből áll. mely önálló gyártási részt képez és tetején a íűtőgázok számára átbocsátó nyílással van ellátva, továbbá egy a. fűtőszekrényre rál helyezett üreges alakkövekből képezett íűtőoszlopból. A rajzon a fűtőszekrény (l)-el van jelölve, a fűtőszekrény berendezése különben a találmány szempontjából lényeges fontossággal nem bír. A fűtő. szekrényre mindenekelőtt az üreges (2) alakkövet helyezzük rá, mely a fűtőszekrény fedőlemezét lényegileg teljes kiterjedésében eltakarja és fűtőoszlop legalsó kőrétegét képezi. A fűtőoszlop következő két , létege két-két (3, 4), illetve (5, 6) üreges alakkőből áll, mely alakkövek között egy hézag marad meg szabadon, míg az alakkövek csatornái egymást fedik. Ezután következik a legfelső kőréteg, mely éppúgy, , mint a legalsó, egyetlen (7) kőből áll. A két közbenső kőréteg közötti hézagot a (8) lemez takarja el. A (8) lemez szintjében az (5) kő csatornaüregének egyik fele számára a (9) fedőlemez van alkalmazva; az (5) kő a (10) közbenső lemez által hosszirányban meg van osztva, úgy, hogy az 40 elégési gázok a legfelső (7) kő üregéből a (10) lemez egyik oldalán a (3) kő csatornájába lefelé áramolnak, mely csatorna lent a (11) fedőlemez által el van zárva, miért is a gázok újból felfelé szállnak és 45 a (10) közbenső lemez másik oldalán a kürtőhöz vezető (12) csőbe jutnak. A fűtőoszlop kiképzése szempontjából lényeges, hogy a fűtő gázok a fűtőszekrónyből mindenekelőtt egy alakkő üregébe 50 jutnak, melynek keresztmetszete megfelel a fűtőoszlop keresztmetszetének, ebből pedig a fűtőoszlop középső kőrétegeiben egy oldalsó fűtőcsatornába áramolnak, hogy ezután egy további kő üregén át, 55 mely kő keresztmetszete az egész fűtíftoszlop keresztmetszetének felel meg, a kályha másik oldalán a középső kőrétegek csatornáin át a kürtőbe távozzanak. Nem lényeges azonban a találmány szempont- 60 jából azon körülmény, hogy a fűtő-gázokat a fűtőoszlop alsó és felső végén csak egy-egy kő vezeti, továbbá, hogy a fűtőoszlop középső része a minden egyes rétegben elkülönített kövekben elrendezett 65 íűtőcsatornákkal csak két kőrétegből, nem pedig tetszőleges számú kőrétegből áll. A fűtőoszlop középső részének képezése az egyes rétegekben két-két, egymás mellett közbenső tér meghagyásával elrende- 70 zett üreges kövekből egyúttal a fűtő-út kívánatos meghosszabbítását és a fűtőfelület megnövelését szolgáltatja, mely utóbbi a középső légüregen át beálló szellőztetés folytán a fűtendő tér felhevítésére 75 különösen előnyösen van kihasználva.
