83059. lajstromszámú szabadalom • Önműködő biztonsági berendezés vasuti üzemek és effélék számára

— 226 — dása után a sorompófák a később leírt berendezés segítségével ismét önműködően felemeltetnek. Az áramfejlesztőnek az elhaladó vonat 5 által való működésbe helyezésére szolgáló berendezés közvetlenül a (3) sín belső szélén alkalmazott (6) karból vagy nyelvből áll, mely a (7) csap végén van megerősítve, mely csap a (4) talpfán elrendezett 10 (8) csapágyban van ágyazva. A vasúti kocsi kerekeinek pereme által lenyomandó (6) kart rendesen a (9) spirális rugó a rajzon feltüntetett helyzetben tartja, mely helyzetében a kar szabad vége a sín felső 15 szélével körülbelül egy magasságban vagy ennél valamivel magasabban fekszik. A (7) csap másik végén a (10) korong van elrendezve, melyet az (5) áramfejlesztő (12) tengelyén megerősített (13) korong henge-20 res (11) karimája vesz körül. A (7) csap meghosszabbításában elrendezett (12) tengely a szintén a (4) talpfán megerősített (14) csapágyban nyugszik. A (10) korong kerületén több, pl. négy ferde (15) bevá-25 gás van alkalmazva, melyekben a (16) súrlódó görgők vannak elrendezve, mely görgők azon esetben, ha a (10) korong a 2. ábrán nyíllal jelzett irányban forgattatik, a (11) karima belső felületéhez támasz-30 kodik és ennélfogva a (11) karimát magával viszi, a berendezés tehát záró kapcsolás gyanánt működik. A (13) korong karimájával egyúttal az (5) áramfejlesztő számára lendítő kerék gyanánt szolgál. 35 Az (5) áramfejlesztőtől a (17) elektromágneshez vezető drótok vezetnek (1. és 5. ábra). Ha egyszerű sínpárról van szó, melyen tehát a vonatok mindkét irányban közlekednek, ezen vezetékbe az egyik sínen 40 alkalmazott, a rajzon fel nem tüntetett kapcsoló van beiktatva. Ezen kapcsolót szintén a vonat kerekei működtetik és a kapcsoló úgy van berendezve, hogy az áramkört a vonatnak csak az egyik irány-45 ban való haladása alkalmával zárja, nevezetesen az (5) áramfejlesztőtől a sorompófák felé haladó irányban, ellenben az áramkört nyitja, ha a vonat az ellenkező irányban halad, úgy hogy ezen esetben a 50 sorompófák nem esnek le. A berendezés működési módja a következő : Ha valamely vonat a készülék felett elhalad, a (6) kar minden felette elhaladó 55 kerék karimája által lenyomatik. Amint az egyik kerék a (6) kar felett elhaladt, a (9) rugó a kart ismét rendes helyzetébe emeli és a kart ezután a következő kerék ismét lenyomja. Ha a (10) korong a (6) kar 60 lenyomása alkalmával a 2. ábrán nyíllal jelzett irányban forgattatik, a (10) korong a (13) korongot és ennek folytán az áramfejlesztő fegyverzetét is magával viszi. Ez utóbbi eleven ereje folytán forgását a nyíl 65 irányában folytatja, míg a. (10) korongot a (9) rugó visszafelé forgatja, mert a görgők a (15) bevágások ferde alakja folytán eközben a (11) karimával nem érintkeznek. Ilyen módon az (5) áramfejlesztő fegyver- 70 zete folytonos forgást végez és elektromos áramot létesít mindaddig, míg a vonat kerekei a kar felett el nem haladtak. Ezen, a vonat által létesített elektromos áram a sorompófák süllyesztésén kívül 75 más biztonsági- és jelzőberendezések működtetésére is felhasználható. A sorompófák önműködő emelésére való, a vonatnak az áteresz előtt való elhaladása után működő berendezés a rajzon feltünte- 80 tett példánál a (18) légszivattyúból áll (4. ábra), mely légszivattyút a vonat kerekeinek karimái helyezik működésbe. A sűrített levegő a (19) hengerben mozgatható (20) dugattyút mozgatja és ezáltal a 85 sorompófákat emeli. A (20) dugattyú ezen célból az (1) sorompófával egy vagy több (21) kötél segítségével van összekötve, míg a (2) sorompófa a dob segítségével az út felszíne alatt átvezetett (22) kötél útján 90 egymással vannak összekötve, minek folytán a sorompófák egyidejűleg emeltetnek. A (18) légszivattyú ismert módon a (23) szívószeleppel és a (24) nyomószeleppel van ellátva, mely utóbbitól a (19) hengerhez a 95 (25) cső vezet. A szivattyú dugattyújának (26) rúdja az U-alakba hajlított (27) rugó egyik szárnyán mozgathatóan van megerősítve, míg a rugó másik szárnya a (26) talpfán van megerősítve. A rugó 100 szabad vége a. célszerűen ívalakban meghajlított (29) sínt hordja, mely a (30) sín felső szélével körülbelül egy magasságban vagy ennél valamivel magasabban fekszik és a sín belső szélétől 105 kis távolságban van elrendezve, minek folytán a (29) sín valamely vonat elhaladása alkalmával a kerekek karimái által lenyomatik. Eközben a szivattyú dugatytyúja is lefelé nyomatik és a levegőt a (25) 110 csövön át a (19) henger felső végébe nyomja. A (19) henger a (32) szeleppel ellátott (31) fedő segítségével van elzárva. Ha a (20) dugattyú legfelső állásában van (5. ábra), a felső oldalán levő kivágásban 115