83048. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgóképek vetítésére

— 3 — lámpák alkalmazása esetében is induk­ciómentes ellenállást alkalmazunk és pe­dig előnyösen vízellenállást, mely sokkal olcsóbb, mint az indukciómentes fémellen -5 állások. Ügy a vízellenállásban, mint az átkapcsoló folyadéktöltésében is elektroli­tikus hatás következik be, mely a nagy áramerősségek miatt a fémelektródák gyors elpusztulásához, illetve durranógáz 10 képződéséhez vezet. Ennek elkerülésére az áramot kommutátor segélyével a veze­téknek a megszakítót és a vízellenállást tartalmazó ágán folyton változó irányban vezetjük át. A kommutátor az 1., '2. ós 4. 15 ábra szerint forgó dobból állhat, melynek központos (46) része szigetelőanyagból ké­szül. Ezen központos részen egymástól kis távolságban két (17) csúsztatógyűrü van elrendezve, melyek mindegyike egy-20 egy a gyűrűk köze felé irányított körív­alakú (49) toldattal van ellátva. A csúsz­tatógyűrűk mindegyikével egy-egy (48) kefe áll érintkezésben, míg a gyűrűk kö­zén két (50) kefe csúszik. Az (50) kefék 25 tehát a kommutátorok forgásánál a (49) toldatok útján felváltva az egyik vagy a másik (48) kefével hozatnak vezető ^össze­köttetésbe. Az áramirány átváltása meg­szakított áramnál, tehát szikramentesen 30 következik be. Minthogy a kommutátor minden fordulatánál az áram irányát két­szer változtatja meg, míg a megszakító minden fordulatánál az áramot három­szor szakítja meg, a kommutátort oly ten-35 gelyen kell elrendezni, melynek fordulat­száma a megszakító fordulatszámával 3:2 viszonyban áll. Ezen célból az (1) csap­ágybakon két (51) kar útján az (52) ten­gely van ágyazva, mely a kommutátort 40 tartja és melyet a (16) fogaskerékkel kap­csolódó (53) fogaskerék hajt. Az (53) fo­gaskerék átmérője a (16) fogaskerék át­mérőjének kétharmada. Az indukciómentes ívlámpaellenállás 45 helyett induktív ellenállást használha­tunk, mellyel ingaszerűen változó mágne­ses mező képződésének megakadályozása céljából kondenzátor van sorba kapcsolva. Kondenzátor alkalmazása esetében az ív-50 lámpa ellenállása fémből is állhat, a kommutátor azonban ezen esetben is nél­külözhetetlen. A berendezés kapcsolási vázlata az 5. ábrán látható. A világító áram egy áram-55 forrás negatív kapcsától a vetitőszer kezet (43) ívlámpájához, innen a kommutátor C48) keféjéhez, az egyik (50) keféhez, a (26) szorítóhoz, a megszakítón át a (34) szorítóhoz, innen a (41) eiőtételellenállá­son. a második (50) kefén és a (48) kefén 60 keresztül az áramforrás pozitív sarkához halad. A (26) ós (34) szorítók között a megszakító az áramot felváltva megsza­kítja és bekapcsolja, míg az (50) kefék között minden megszakításnál az áram 65 irány megfordítása következik be. A (43)' ívlámpák és az egyik (48) kefe közé az egysarkú (55) átkapcsoló van be­iktatva, mely arra szolgál, hogy a kom­mutátort. a megszakítót és a (44, 45) el- 70 lenállásokat rövidre zárja, ha az ellenzőt álló képeknek megszakítás nélküli vetíté­sénél megállítjuk. Ebben az esetben az áram a vetítőszerkezeteknél szokásos vál­toztatható (54) előtételellenálláson át zá- 75 ratik. Ugyanekkor a (16, 17) tengelykö­tést a (20) rúd útján kiiktatjuk, amikor is a (2) hajtótengely és az ellenző (4) ten­gelye megállnak, míg a megszakító árani­mentesen fut tovább. 80 Ha az ívlámpát minden egyes alkalom­mal teljesen kikapcsoljuk, akkor az ív­lámpa szenein szabálytalan kráter kép­ződik. A fényív ugyanis mindig a szenek más ós más helyén keletkezik és a kráter 85 körül vándorol. Ennek következménye­ként a lámpa fénye nyugtalanná válik és pislog. Ezt azáltal kerüljük el, hogy az áramnak a lámpához való vezetését nem tökéletesen, hanem csak részben szakítjuk 90 meg. Ezen cél elérésére a megszakítóhoz és a kommutátorhoz a (45) ellenállás van párhuzamosan kapcsolva, mely tehát a (48) kefék között fekszik és a megszakí­tási periódus alatt kisebb erősségű áramot 95 bocsát keresztül, úgy hogy a lámpa nem kapcsoltatik ki teljesen, hanem ezen cse­kély áramerősséggel tovább ég. A fényív ennek következtében nem szakad el, a szabálytalan kráterképződés elmarad és a 100 fényív mindig a szeneknek ugyanazon he­lyén marad állva. Minthogy a lámpa világítóképessége az energia hozzávezetésének megszakításá­nál csak fokozatosan csökken és az áram 105 újbóli bekapcsolásánál csak fokozatosan növekszik, a találmány értelmében a meg­szakítót úgy képezzük ki és az ellenzőhöz képest úgy állítjuk be, hogy a (29) kon­taktussávnak kikapcsoló éle az ellenző no mellső éléhez képest, a (29) kontaktussáv­nak bekapcsolási éle pedig az ellenző hátsó élhez képest bizonyos, kísérletileg megállapítandó távolságokkal elősiet. A (29) kontaktussávnak kikapcsolási éle te- 115 hát a vezető folyadékból kilép mielőtt m ellenző mellső éle a vetítőszerkezet tárgy­lencséje elé lépne, míg a (29) kontaktus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom