83024. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőberendezés

— 2 — készült (5) lemezek útján vannak szigetelve. Karborundum ezen célra különösen alkalmas, de más anyagok, pl. zsírkő szintén előnyösen használhatók. A kör-5 nyező (6) falazat az ellenállások melegének tárolására és kiegyenlítésére szolgál. Ha szükséges, a létesített meleget a fűtendő üst falaira koncentrálhatjuk azáltal, hogy a csaitornák és iá környező fa-10 lazat között hőszigetelőanyagból való réteget helyezünk el, vagy pedig úgy, hogy az egész falazatot ilyen hőszigetelő anyaggal, pl. kovafölddel pótoljuk. A lehető legjobb szigetelés elérése céljából a 15 kemencét üreges téglákból vagy más hőszigetelő anyagból építhetjük fel. Az áramot a csatornák alatt levő, vasból való (7) elektródákon vezetjük be. Az elektródáknak ezen példánál feltüntetett tömör 20 alakja helyett célszerűen vasdrótszövetből is készíthetjük azokat, alattuk levő térrel a hamu részére. Ha az üzem folyamán az ellenállás a hamuképződés folytán növekszik, az ellenállásanyag kava-25 rása által a hamu az elektródákban levő hézagokon át az alattuk levő térbe jut, ahonnan azután eltávolítható. Űj anyag feltöltése a (8) nyílásokon át történik, melyek esetleg lazán fekvő fe-30 déllel zárva tarthatók. A feltöltést úgy szabályozzuk, hogy a (9) tartány kellő magasságban mindig meg van töltve ellenállásanyaggal. A két elektródának a csatornák fenekén való elrendezésével el-35 érjük, hogy az elektródák nem vesztik el az ellenállásanyaggal való kapcsolatot annak folytán pl., hogy a falazat a felhevítés alatt kitágul. Az ellenállásanyag mindig lesülyed és egész súlyával az elek-40 tródákon nyugszik, mimellett egyúttal az anyag részecskéi közötti benső érintkezés is fennmarad, miáltal elkerülünk fényívképződéssel, az anyag túlhevítésével és elégésével járó káros üregeket, melyek 45 üzemzavarokhoz és üzembeszüntetéshez vezetnének. Hogy minden lehetőségét kizárjuk az áram átmenetelének közvetlenül a falazaton át egy-egy pár ellenállásoszlop alsó részei között, a falazat ezen 50 részeiben üregeket képezhetünk ki, vagy pedig ezen részeken különösen nagy ellenállású anyagot, pl. aluminiumnitrid-téglákat használhatunk. Célszerűen az ellenállásanyag felvételére szolgáló csatorná-55 kat szög alatt is elrendezhetjük, úgyhogy mindegyik pár csatornái közti távolság lefelé növekszik. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett ömlesztőüst pl. két tonna anyagra 230 Volt forgóáramnál 12 k\v maximális és 3 kw 60 minimális áramfogyasztásra lehet berendezve. Az ellenálláselemek (ill. csatornák) hossza 55, 10, 55 cm lehet, harántmetszetük pedig 48 cm2

vagy nagyobb is. Ezen ömlesztőüstnél a hőmérséklet sza- 65 bályozását háromszög- vagy csillagkapcsolás által érjük el. A szabályozás ilyen módon igen egyszerű és különösen előnyös, mivel mindkét esetben az egész csatornahossz működésben van. Az ilyen 70 háromfázisú kemence közvetlenül kapcsolható valamely közönséges transzformátorhoz, anélkül, hogy asszimetrikus terhelés lépne fel. Esetleg három vagy több függőleges csatornát is elláthatunk 75 közös felső tartánnyal ós ezeket ilyen módon csillagban kapcsolhatjuk. Nagyobb készülékeknél az 1. és 2. ábrákon feltüntetettnél nagyobb számú csatornát rendezhetünk el. így pl. hat csa- 80 tornát alkalmazhatunk, melyek közül három-három együttműködik forgóáramú rendszerben. Az egyes csoportok különböző áramfogyasztásra lehetnek építve. Eleinte mindkét (vagy mindegyik) csopor 55 tot háromszög-kapcsolásban működtethetjük, ha azután a kívánt hőmérsékletet elértük (pl. kausztikus ömlesztőüstöknól mintegy 350° C-t), a legnagyobb áramfogyasztású csoportot csillagba kapcsol- go hatjuk, vagy teljesen ki is kapcsoljuk, ami után a megmaradt csoport vagy csoportok elégségesek a hőmérséklet fenntartására. A 3. és 4. ábra cső- vagy csatorna- 95 kemencét tüntet fel, mely a találmány szerinti fűtőberendezéssel van ellátva. A feltüntetett kemence példaképpen nátriiumszuperoxid előállítására használható fémes nátriumnak mintegy 300° C-ig való 100 felhevítése útján aluminiumcsészékben. Maga a (10) kemence itt is úgy, mint a fent ismertetett cmlesztőüst esetén, falazatba van beépítve és a (2) ellenálláselemektől szigetelve van. Az (5) szigetelő- 105 anyagot itt célszerűen hordódongák alakjában képezzük ki és rögzítjük a csövön. Az elektromos fűtőelemeket úgy helyezzük a cső külső oldalára, hogy a cső felső határolását (boltozatát) teljesen körülzárják. Ezáltal a csőboltozat lehető legnagyobb felhevítését érjük el, úgyhogy a meleg lefelé, az oxidáló anyag felülete felé sugárzik. Azáltal, hogy az elemek fönt ívben mennek, az áramsűrűség és 11; ezzel a hőmérséklet az ív alsó élében jóval nagyobb lesz, mint a fűtőelem többi részében. Ilyen módon még inkább bizto-