82994. lajstromszámú szabadalom • Kettős porlasztással működő belégzőkészülék

• Megjelent 1934. évi, julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82994. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Kettős porlasztással működő belégző készülék. Stefanini Aimibale tanár Pisa és Gradenigo Giuseppe tanár Turin. A bejelentés napja 1914. évi március hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát kettős porlasztással működő belégző készülék képezi, melynél a kettős porlasztás a folyadéksugárnak egy elállítható és hosszú csövei 5 bíró tölcsér falára való ütközés által idéztetik elő. Az újítás abban áll, hogy az alsó, a tölcsért viselő végével szilárd tengely körül elforgathatóan ágyazott belégző cső egy 10 tengely körül kilengethető és rögzíthető kengyelben olyképpen van ágyazva, hogy a belégző cső különböző nedvességtartalmú porlasztás elérésére, tetszőleges hajlásra állítható be. 15 Az új berendezésnek előnye az, hogy egyetlen csővel is a nedvest, ködszerű párától, a száraz porlasztásig, mindenféle megkívánt finomságú fokozatban hideg úton is tetszőleges belégzésit idézhetünk 20 elő. A mellékélt rajzon a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. A berendezés porlasztók sorából áll, 25 melyek a folyadéksugarat 1 Va—2 atmoszférájú, nyomó levegő által működtetve, hosszú (30—35 cm-nyi) csővel biró gömb vagy tölcsér falára, hajtják, mely csövei tetszés szerint többé vagy fcevésbbé a víz-80 szintes felé lehajlíthatunk. Ezt aláltal érjük el, hogy a. (B) tölcsért az (A) csap körül elforgathatóan rendezzüki el, mely utóbbi a tölcsér és a szét nem porlasztott víz lefolyatására való (R) kibocsátó cső 85 közötti szögletbein fekszik. A jelzett célra a csövet egy (C) favilla tartja, meg, mely az állvány (D) forgáspontja körül beállítható. A (C) villa forgatásánál a csőnek támasztó pontja az (E, F) körön mozog el és a tölcsér többé vagy kevésbbé lehajlít- 40 tátik. Ilyképpen az összes tölcséreket vagy azok köziül egyeseket az előállítandó belégzési anyagnak megkívánt minősége szerint, célszerű módon beállíthatjuk. A villák helyett egy vízszintes rudat is 45 rendezhetünk el, melyre az összes tölcsércsövek ráfélkszenek, úgy, hogy azok tetszőleges rézsútos irányba beállíthatók, A csöveket célszerűen 40°-<nál kisebb szög alatti hajtásban nem rendezzük el, 50 ha nem túl hosszú csövekkel száraz porlasztást akiarunk elérni. A villák oly hoszszúak, hogy 40 és 60° közötti haji ásókat tesznek lehetővé; ha azonbain 40° alatti hajlást kívánunk, úgy a. villákat hosszab- 55 bakra kell készíteni. A csövekből, hajlásúk szerint, különféle termények áramolhatnak ki. A közelítőleg vizsziiintes csövekből világos és sűrű pára áramlik ki, mely kézzel való 60 felfogás után nedvesnek mutatkozik, míg a csőnek növekedő hajlásánál a pára ritkább és kevésibbé nedves lesz, mígnem fehér füsthöz hasonlóvá >nem válik, mely fokozatosan finomabb ós majdnem kékes 65 árnyalatú lesz. Egy száraz üveglemezen felfogott párának vagy porlasztott anyagnak mikroszkopikus vizsgálata, a fent említett ismérveket még jobban feltünteti. 70 Ha hat ikülönböziő hajlású csőből nyert terményt összehasonlítunk, azt találjuk, hogy a három első 20—35°-nyi hajtással biró cső oly párát eredményez, mely 24, 18, 14 ezredrész milliméternyi csöppecs- 75 kékből áll, viszont a három 40—60°-nyi hajtással biró cső száraz, porlasztott terményt eredményez, mely 12.8 és 1—3 ez-