82971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző anyagoknak kolloid-chemiai úton történő tisztítására
• Megjelent 1934. évi, julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI |||lj||p 8ZABADALMI BI R ÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 83971. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás különböző anyagoknak kolloidchemiai úton történő tisztítására. Elektro-Osmose Aktiengesellschaft (Gráf Schwerin Gesellschaft) cég- Berlin. A bejelentés napja 1921. évi december hó 31-ike. Anyagok , tisztítására szolgáló olyan kolloidchemiai eljárások ismeretesek már, melyeknél á.ltalá;ba.n úgy járnak el, hog.y az anyagokat iszapolják és az isz,ápolás 5 termékeihez' (suspenciókhoz) olyan elektrolyteket tesznek, melyek — .az anyagok elektromos jellege szerint — hydroxvnokat v;\\íy hydrogénionokat tartalmaznak. Az elektrolytek hatása alatt ekkor m,i,n-10 denekelőtt az egymáshoz tapadó vagy az egymást kölcsönösen beburkoló részecskék meglazulása megy végbe, bizonyos, alkatrészek úgynevezett pept'isáiciót szenvednek és lebegő (sol) állapotba mennek 15 át, míg egyéb részecskék leülepednek, úgy, hogy a lebegő állapotban lévő alkatrészektől elkülöníthetők. Gyakorlati jelentőségre emelkedett mindenekelőtt az agyag-és kaolintartalmú anyagoknak (érceknek 30 is) hydroxyltartalmú elktrolytek, mint nátronlúg, víz,üveg ás effélék segélyével történő feldolgozása (előkészítése). Ezek az eljárások azonban számtalan esetben hasznavehetetlenek, nevezetesen 25 olyan anyagok jelenléte esetén, melyek — mint pl. a kalcium vegyületei — bizonyos körülmények közt meggátolják a peptisációt és k-oagulálóan hatnak. Minthogy pe-' dig kalcium-vegyületeket csaknem vala-30 mennyi, itt tekintetbe jövő, a természetben előforduló anya,g tartalmaz, ezért ezen eljárás használhatósága korlátolt és az. eljárás gyakran csak igen nagy nehézséggel, iiletve egyáltalában nem foganatosítható. 35 A tisztátlanság,ként különösen gyakran előforduló stílfátok, pl. ,gipsz jelenlétében ezeket az anyagokat, nátronlúg hozzáadásával, részben kaleitimhydroxyddá és n-átrmmsulfáttá alakítják át, ami azonban a 40 koagaláióai! ható Ca-, illetve SOi-ionok számát, bizonyos körülmények közt, még növeli és a peptisációt zavarja, illetve ' meggátolja, úgy, hogy ilyen esetekben egyáltalán nem érhető el ná.triumiuggal gyakorlati tekintetben -számot tevő pep-ti- 45 sáció. A jelen találmány szintén kolloidkémiai' m ód-szerre v cm at'koziik anyagik everékek! tisztítására. Az ismert eljárásnál használt, hydroxyl-tart-almú elektrolytek helyett 50 azonban itt bizonyos, só-szerű jellegű elektrulyteket, nevezetesn alkálisókat, valamint az oxálsav, phoszforsav, citromsav stb. szerves bázisainaik sóit használjuk, esetleg egyéb alkalmas elektrolytekkei 55 kapcsolatban. .Feltűnő és az eddigi tapasztalatok után meglepő tény, hogy az említett sóknak kitűnő peptisálló képességük van agyagos és általában elektronegativ jellegű anya- 60 gok irányában. Gyakorlati értelemben tiszta, azaz zavaró alkatrészektől lényegileg mentes agyagot vagy kaolint, pl. vizes suspensióban, már 'kis mennyiségű n-átriumoxalat sol-állapotba, hoz; a peptisáló- 65 képesség ekkor aránylag jóval nagyobb, mint hydroxyltartalmú elektrolytek használatakor, ami pl. abban nyilvánul meg,, hogy az agyagtartalmú anyagok finom részecskékre való szétbomlása és a tisztát- 70 lanságok, mint homok, csillám, stb. leválása és -lesüppedése tökéletesebben és gyorsabban megy végbe, mint az eddig használt elektrolyteknél. Különösen hatásosnak bizonyult ez az 75 új eljárás olyan anyagok tisztításánál, melyek olyan alkatrészeket tartalmaznak, melyek a peptisációnak ellenszegülnek, mint pl. a kalcium, az alumínium vegyületeinél és efféléknél. Ilyan anyagoknál az 80
