82899. lajstromszámú szabadalom • Menetjegyek eladására való berendezés jegypénztárakhoz

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82899. SZÁM. — VIlI/c. OSZTÁLY. Menetjegyek eladására szolgáló berendezés jegypénztárakhoz. Pautze Hermáim gépgyáros Berlin. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi március hó 9-ike. A legtöbb jegypénztárnál az eladásra szánt menetjegyek két rekeszes-állvány­ban vannak elhelyezve, amelyek közül az egyik a pénztár-ablaktól balra,, a másik 5 uedig jobbra van felállítva. Ha már most fi pénztárosok a szolgálatban egymást fel­váltják, akkor a szolgálatát befejező pénz­tárosnak előbb minden alkalommal meg­kell állapítania a leltárt, a szolgálatát 10 megkezdő pénztárosnak pedig azt át kell vizsigálnia és át kell vennie, ami sok időt vesz igénybe. A jelen találmány már most ezen időveszteség elkerülését teszi lehetővé elannyira, hogy a szol-15 gálát minden felváltása alig egy percnyi időt vesz igénybe. A találmány lé­nyege egy-egy teljes eladási készletet tartalmazó több rekeszállváinypárnak oly kölcsönös elrendezésben való alkalmazásá-20 ban áll, hogy azok egyik, illetve másik ré­szének eltolása kölcsönösen az egyik jegy­készletet elzárhatóvá teszi, vagyis a hasz­nálaton kívüli állapotba, a másikat pedig a használati állapotba hozza. 25 A találmány akár két, akár kettőnél több pénztáros közötti felváltásnak meg­felelően foganatosítható. A mellékelt rajzon a találmány tár­gyának két pénztáros részére szánt példa-30 képpeni foganatosítási alakja van feltün­tetve. Az említett esetnek megfelelően itt két rekeszállványpárt alkalmazunk. Az ösz szesen négy állvány köziil két (a) és (b) 35 állvány a pénztárablak egy-egy oldalán helytállóan van elrendezve és pedig egy* egy (c) és (d) aljzaton, amelyek a tarta­lékjegyeket tartalmazzák. Az (a) és íb) állványok befelé nyitottak és két (e) sínt 40 hordanak. A másik két (al, bl) állvány hátfalával csatlakozik egymáshoz és az (e) síneken járó (f) kocsin függenek. Az (a) és (al) állványok az egyik, a (b) és (bl) állványok pedig a másik eladási készletet tartalmazzák. 45 Az 1. ábrán feltüntett helyzetbein. az (al, bl) állványok a (b) állványhoz vannak odatolva, mimellett a (bl) és <b) állványok kapocsvas, lakat vagy más efféle segé­lyével együttesen el vannak zárva. Az. 50 első pénztáros már most az (a) és (al) áll­ványok között dolgozik. A szolgálatban való felváltás alkalmával a (bl) és (b) állványokat szabaddá tesszük, az (al, bl) állványokat az (a) állványhoz odatoljuk, 55 az (a) és (al)) állványokat pedig elzár­juk; már most a második pénztáros a (bl) és (b) állványok között dolgozik. (2. ábra.) Három pénztáros közötti felváltás ese­tére a berendezést egy harmadik rekesz- 60 állványpárral egészítjük ki, mikor is az egymást felváltó működéseknek három le­hetősége adódik: az (a) és (al) állványok között a (bl)) állvány és az említett 'har­madik kiegészítőpár egyik állványa, to- 65 vábbá a harmadik pár másik állványa és a (b) állvány között. A pénztár hasonló értelemben négy állványpár alkalmazásá­val négy pénztáros részére is berendez­hető. Egyik esetben sincs nagyobb mély- 70 ségű helyiségre szükség, mint amilyen egyetlen állványhoz is szükséges, csupán a helyiség szélessége szab határt a beren­dezés -terjedelmének. Ha ia helyiség szélessége csekély, ehe- 75 lyett azonban mélyen nyúl hátra, akkor az illető eltolható állványokat oldalirány­ban, tehát a mélység irányában (a szé­lesség irányára a rajzlap síkjára merő­leges irányban) eltolhatóan rendezhetjük 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom