82850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajoknak és zsíroknak egyidekű finomítására és közömbösítésére

Megjelent 1934. évi szeptember hó 172-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82850. SZÁM. — XI/C. OSZTÁLY: Eljárás olajoknak és zsíroknak egyidejű finomítására és közömbösítésére. Hutter József vegetálmüveb, szappan- és nö vény zsirgy árak r. t. cég, Budapesten. A bejelentés napja: 1922. évi november hó 3-ika. Ha zsírsavtartalmú olajokat és zsírokat az eddigi eljárások szerint kezeltek alkáliákkal, akkor a képződő szappan a szabad zsírsavakon kivül jelenlevő egyéb tisztáta-5 lanságoknak, mint festőanyagoknak, fehérjeanyagoknak és nyálkás anyagoknak egy részét magával ragadja, ami által az olajok és zsírok az említett tisztátalanságoktól megszabadíttatnak. Ezt a szappant 10 általában „soapstock" vagy „foots" név alatt ismerik. Az ilyen szappanoknak hasznosítása nehézségekkel jár, mert azoknak egyetlen alkalmazási tere kereskedelmi szappanok gyártása, de az olajból kivont 15

tisztátalanságok ezen szappanoknak, mint kereskedelmi szappanok nyersanyagának értékét, a normális zsiradékokhoz képest, csökkenti. A „foots"-okból ezért gyakran előbb a tisztátalanságokat kell eltávolítani 20 éö csak azután lehet azokat kereskedelmi szappanok előállításához felhasználni. Ilyen tisztításra különösen a sötét olajok, például kottonolaj kezeléséből származó ,,foots"-oknál van szükség. Egyébként a maradékok értéke általában annál csekélyebb, minél sötétebbek voltak azok az olajok vagy zsírok, melyekből a maradékok származnak. Emellett azonban az olajoknak és zsíroknak a közömbösítésnél kicsapott „foots"-ok útján való fehérítése és tisztítása sohasem tökéletes. Ha kifogástalan, nyálkától teljesen mentes olajat akarunk kapni, akkor az olajokban és zsírokban 35 visszamaradt tisztátalanságokat és festőanyagokat további tisztító műveletekkel kell eltávolítani. A jelen találmányt már most oly eljárás képezi, mely olajoknak és zsíroknak egy-25 30 45 50 idejű finomítását és közömbösítését oly 40 módon teszi lehetővé, hogy nem csak festőanyagoktól, nyálkáktól és fehérjéktől mentes olajokat és zsírokat, hanem értékes maradékokat is kapunk. Ezen célból oly közömbösítő szer oldatát alkalmazzuk, mely egyúttal oxidáló-szer is, vagy pedig oly oldatot használunk, mely egyidejűleg közömbösítő szert és oxidáló szert tartalmaz. Az első esetre példa nátriumszuperoxidnak vagy nátriumperkarbonátnak oldata; a másodikra pedig oly oldat, mely nátronlúgot és hidrogénszuperoxidot tartalmaz. Minthogy a nátriumszuperoxid hatása úgy magyarázható, hogy az először nátronlúgra és hidro- 55 génszuperoxidra, ez pedig vízre és oxigénre bomlik, míg a nátriumperkarbonát hatásának magyarázatául, feltételezzük, hogy az először nátronlúggá, szénsavvá és hidrogénszuperoxiddá, utóbbi pedig vízzé 60 és oxigénné bomlik; ezen sók hatása és egy nátronlúg-hidrogénszuperoxid-oldat hatása között elvi különbség nincs. A legtöbb esetben nátriumszuperoxid alkalmazása mutatkozik a legcélszerűbbnek. Magától 65 értetődik, hogy nátronlúgnak és nátriumszuperoxidnak, vagy nátriumszuperoxidnak és hirogénszuperoxidnak keverékét is alkalmazhatjuk, mert a lényeg végeredményben mindig az, hogy nátronlúg és 70 oxigén egyidejűleg hatnak. A fent említett összes anyagoknak olajok közömbösítéséhez, illetve finomításához való felhasználása ugyan már ismeretes, de eddig sohasem ajánlották közöm- 75 bösítő és oxidáló szereknek egyidejű alkalmazását és ezenfelül a nátriumszuperoxid használatára irányuló kísérletek mindig