82844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az elégethető anyagoknak a háziszemétből való elkülönítésére és kiválasztására
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82844. SZÁM. — XVIII/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés az elégethető anyagoknak a háziszemétből való elkülönítésére és kiválasztására. Hidoux Georges és Bernheim Julién mérnökök, Páris. A bejelentés napja: 1914. évi március hó 21-ike. Nagybritanniai elsőbbsége: 1918. évi március hó 22-ike. A találmány tárgyát képező eljárás és berendezés a háziszemét elégethető részeinek az elégethetetlen részeiből való elkülönítésére vonatkozik. Jelenleg az eléget-5 hető részek (papír, rongy, fa, növényi anyagok stb.) az elégethetetlen anyagoktői (üveg, porcellán, kövek stb.) egy asztalon kézzel különittetnek el. Az előbbi anyagokat megszárítjuk, őröljük és égő 10 anyaggá idomítjuk, míg az 'utóbbiakat különleges eljárások alapján műkövekké dolgozzuk át. 1 Jelen találmány szerint az elégethető anyagok az elégethetetlen anyagoktól 15 mechaikai úton különittetnek el és a tökéletlen, drága és egészségtelen kézieljárás mellőztetik. A találmány következő tapasztalatokon alapszik: 20 Kutatások azon tényt eredményezték, hogy a rostos és engedékeny elégethető anyagok egy hengerszékben vagy laposra nyomatnak, vagy hosszú sávokban széjjelszakittatnak, vagy azt hosszú, vastag 25 darabokban hagyják el és hogy ezzel szemben az elégethetetlen anyagok az őrlő berendezést kisebb vagy nagyobb darabok alakjában hagyják el, amelyeknek átmérője majdnem mind kisebb, 30 mint a hengerek egymástóli távolsága, ritkán egy harmaddal nagyobb mint ezen távolság és soha sem nagyobb, mint a dupla távolság. Eszerint, ha mindkét anyagot egy oly 35 rázószitára hozzuk, melynek szemei bővebbek mint a hengerek közötti távolság, akkor a rázó mozgás folytán az elégethető anyagok és eléghetetlen anyagoktól elkülönittetnek és pedig olymódon, hogy az előbbiek a szita szélén összegyűlnek és 40 utóbbiak azután keresztül esnek. A jelen eljárás lényege abban áll, hogy az igen nagy részektől megszabadított és szárítás útján feldarabolt háziszemét egy hengerszéken keresztül vezettetik és oly 45 rázó szitán szitáltatik, melynek szembősége a hengerek egymástóli távolságának kétszeresének felel meg, úgy hogy az elégethető anyagokat laposra nyomott el nem dörzsölt alakban és az eléghetetlen 50 anyagokat feldarabolt szemcsék alakjában kapják. Minthogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy az elégethető anyagok kis része az elégethetetlenekkel együtt a szitán esik 55 keresztül, tökéletes elkülönítés céljából ezen munkát többször egymásután mindig közelebb egymás felé szorított hengerekkel és mindig kisebb bőségű szemekkel ellátott szitákkal ismételhetjük, mi 60 mellett az anyagok ugyanoly módon nyomatnak laposra és porosíttatnak. A mellékelt rajzon az eljárás végrehajtására alkalmas berendezés egy foganatosítási alakjában van feltüntetve. 65 A házi szemetet az (a) gödörben gyűjtjük, melyben a meg nem munkálható nagyobb darabok eltávolíttatnak. A meg nem munkálható daraboktól olyképpen megszabadított szemetet a (b) szállító 70 berendezés a kúpos (c) szeparátorba szállítja, melyben a nagy daraboknak — melyek a munkafolyamatot zavarhatják — további eltávolítása megy Végbe Ezen szeparátor két egymással ellenkező iirány- 75 ban forgó kúppal van ellátva, melyek alapjuknál nagyobb liveáris sebességgel bírnak, mint csúcsuknál. Ezen berendezés