82833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintáknak mindennemű szöveteken kaolonizálás útján való előállítására
Megjelent 1934. évi szeptember hó 101 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82833. SZAM. — M/g. 1. OSZTÁLY. Eljárás mintáknak mindennemű szöveteken karbonizálás útján való előállítására. Giesler Henry kereskedő, Brüsszelben. A bejelentés napja: 1914. évi május hó 27-ike. Elsőbbsége: 1913. évi november hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás mintáknak mindennemű szöveteken karbonizálás útján való előállítására. Javasolták már növényi rostanyagok-5 nak gyapjúszövetből való eltávolítását oly célból, hogy világosabb alapon sűrűbb minták keletkezzenek. Az itt tekintetbe jövő növényi rostokat a szövet elkészülte után először savval kezelik. Azután a ros-10 tokát alkalikus oldattal semlegesítik és pedig ama helyeken, ahol a minta előálljon. Ez az eljárás természetesen csak oly szöveteknél alkalmazható, melyeknél az alapanyag állati eredetű rostokból áll, 15 minthogy más esetben a későbbi, savval való kezelés a szövet alapanyagát megtámadná. Javasolták tovább, hogy tetszőleges szövetek előállításánál részben oly szála-20 kat alkalmazzanak, melyek alkalikus oldattal vannak kezelve, úgy hogy ezen szálak maguk képezik az alapanyag egy részét. Ha ily szövetre savoldat segélyével mintákat nyomtatunk, akkor a karboni-25 zálásnál magából a szövetből távolítunk el szálakat, minthogy csak ama szálak maradnak meg szövetben, melyek előzőleg a kezelésnek voltak alávetve. A találmány értelmében a vetülék- vagy 30 láncfonálhoz avagy mindkettőhöz a szövésnél oly fonalakat adunk, melyeket előzőleg egy, növényi rostokat magasabb hőmérsékletnél szétromboló sav- vagy sóoldattal kezeltünk, mire a szövetet egy a 35 savat vagy a sót hatástalanná tevő szernek helyenkénti felvitele után a karbonizáláshoz elégséges hőfokra felhevítjük. Ily módon a mintaképzésnél az alapszövet befolyásolatlanul marad, úgy hogy az eljárás befejezte után a hozzáadott fonalak 40 a szövet változatlan alapanyagán fekszenek és ezt erősítik. Ezen eljárás alkalmazásánál a szöveteket állati és növényi eredetű vagy csak növényi eredetű alapanyagból állíthatjuk elő. A behelyezett 45 fonalak növényi eredetűek (pamut, len, műselyem, stb.) és azokat előzőleg preparáljuk. A fonalak preparálása abban áll, hogy azokat kénsav, sósav, klóraluminium, 50 klórmagnézium vagy más hasonlónak célszerűen 3—4 fokos oldatával kezeljük és azután alacsony hőfok mellett szárítjuk. Ezen fonalak gyapjúból, pamutból, mercerizált gyapotból, műselyemből, kender- 55 bői, juteból és hasonlóból állhatnak és fehérítettek, fehérítetlenek, festettek, nyomtatottak stb. lehetnek. A fonalakat — mint említettük — lánc, vetülék vagy egyidejűleg mindkettő alakjában helyezzük a szö- @o vetbe. Az így előállított szövetre hengerek, nyomtató formák vagy hasonlók segélyével felvisszük a mintákat és pedig egy alkalmas anyagból, mint pl. szódából, ammóniákból, maró-nátronból vagy efféléből 65 álló oldat segélyével, mely a fonalak impregnálásának hatását semlegesíteni képes. Azután a szöveteket oly hőmérséklet hatásának tesszük ki, mely elégséges ahhoz, hogy a szövet ama részeit, melyek 70 a szövet előállítása előtt preparálva voltak és amelyeket a rányomtatott minta nem érint, elszenesítse. A karbonizált rostokat kefe, porológép, kallógép vagy más alkalmas berendezés segélyével távolítjuk 75 el a szövetből. Azután a szövetet az appreturának, festésnek, fehérítésnek stb. vetjük alá.