82832. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több lövegnek egyetlen leadó készülékről távolról való árányítására
irány a szintén helytálló (1—2) iránnyal párhuzamos, akkor az (f3 ) kar iránya, a fentiek szerint, állandóan párhuzamos kell hogy legyen az (s—sl ) iránnyal. Az (f3 ) 5 karon egy (J) hüvely van eltolhatóan ágyazva, mely alsó oldalán egy (i1 ) csappal van felszerelve. Utóbbi egy, a (H) kar . (h1 ) hasítékában vezetett, (K) csúszó tuskó megfelelő furatába nyúlik. Ama 10 pont, melyet az 1. ábrán az (i1 ) csap tengelyének vetülete képez, (2l )-gyei van jelölve. A (J) hüvely egy (M) spirálrugó nyomása alatt, mely azt befelé tolni igyekszik, egy (i2 ) csigával, egy 15 (N) görbe tárcsára támaszkodik, mely az (F1 ) oszlop (f2 ) hasítékának oldalhatároló ' falai közt van elrendezve és egy (f4 ) csap közvetítésével forgathatóan van az (F1 ) oszlopon ágyazva. Az (N) 20 görbe tárcsa fölött, az (F1 ) oszlopon egy (f5 ) csap segélyével, egy az (f2 ) hasitékon keresztülmenő (P) vonalzó van forgathatóan ágyazva, mely az alaplöveg csövével alkalmas módon, például egy (a rajzon 25 nem ábrázolt) elektromos vezérlőszerkezet segélyével úgy van összekötve, hogy folytonosan ugyanazon magasságiránnyal bir, mint a lövegcső. A (P) vonalzó egy (C) vezető rúd segélyével az (N) görbe tárcsa 30 egy (n1 ) karjával van összekötve, mely úgy van elrendezve és méretezve, hogy csuklós paralellogramm keletkezik, aminek folytán az (N) görbetárcsa állandóan ugyanazon szöggel kénytelen elforogni, 35 mint a (P) vonalzó, tehát a lövegcső. Amint az az előzőkből kitűnik, az (1'— 2') egyenes hossza az alaplöveg csövének emelkedésétől, vagy az ezen csőemelkedésnek megfelelő távolságtól egyértelműleg 40 függ. Ama törvényt, mely szerint az (1'— 2') egyenes hossza ezen távolsággal változik, az (N) görbetárcsa alakja állapítja meg. Ezen alak már most úgy van megválasztva, hogy az (1'—2') egyenes hossza, 45 az alaplöveg figyelembe jövő lövési határain belül, ama távolsággal, melyre az alaplöveg be van állítva, fordítva arányos és pedig egy olyan arányossági tényező alapulvételével, mely egyenlő az (l1 —31 50 és (1—2) egyenesek (változatlan) mérőszámainak , szorzatával. A (H) kar egy (h2 ) fogas szegmenssel van ellátva, mely egy kis (r1 ) fogaskerékkel áll kapcsolatban. Utóbbi egy a (G) 55 állványon elrendezett (g2 ) ' leadókészülék (R) kapcsolótengelyén ül. E leadókészülék hasonló módon van kiképezve, mint a megfigyelőhelyen lévő leadókészülék és egy (T) háromfázisú elektromos vezeték útján, a felfogókészülékül szolgáló (B) 6C elektromotorral van összekötve, mely a (2) pontban felállított második löveg oldalirányzó gépének hajtására szolgál. A (B) elektromotor egy kettős mótor és két, egymástól függetlenül forgatható rotorral 6í bir, melyek egyike a megfigyelőhelyen lévő leadókészülékről, a (C) elektromos vezeték és egy ettől elágaztatott (C1 ) elektromos vezeték segélyével, ugyanazon szöggel forgatható el, mint az (A) elektrömótor (E) tengelye. E rotor forgási szöge tehát az alaplöveg oldalas forgási szögével arányos. A második rotor a (g2 ) leadókészülékről, a (T) elektromos vezeték közvetítésével, olyan szöggel forgatható 7i el, mely a (g2 ) leadókészülék (R) kapcsoló tengelyének forgási szögével, tehát a (H) kar forgási szögével arányos. Ha az (R) kapcsolótengely forgási szögét azon szögállástól mérjük, melyet az (R) tengely 8i akkor foglal el, ha a (H) kar, amint azt a 2. ábránál feltettük, úgy van beállítva, hogy a 3l —21 irány a 3L —l1 iránnyál egybeesik, akkor az (R) kapcsolótengely ezen szögállástól mért forgási szöge, tehát 8: a második rotor forgási szöge is, arányos az l1 , 3', 21 szöggel. A két rotor a (B) elektromotor (U) tengelyével, mely, egy rajta ülő (u1 ) végnélküli csavar és egy ezzel kapcsolódó, a (2) pontban felállított 9' löveg csaptengelyével koaxiális (V) csavarkerék közvetítésével, e1 lövegnek a W—W1 /egyenes által képviselt oldalirányt megadni képes, alkalmas módon pl. egy körülfutó kerékhajtómű 'segélyével úgy 9 van összekötve, hogy az (U) tengely forgási szöge egyenlő azon két szög algebrai összegével, melyek egyike1 az első, másika a második rotor forgási szögével arányos. Az (U) tengely forgási szöge és a (2) l pontban felállított lövegnek 'e szöggel arányos oldalas forgási szöge is tehát egyenlő két olyan szög algebrai összegével, melyek egyike az alaplöveg oldalas, forgási szögével, másika pedig az l1 , 31 > 2' szöggel 1 arányos. Eszerint tehát minden nehézség nélkül lehet a viszonyokat, amint azt itt feltételeztük, úgy megválasztani, hogy a (2) pontban felállított lövegnek az 1—2 iránytól az óra- 1 mutató mozgási irányában mért oldalas forgási szöge egyenlő legyen az alaplövegnek ugyanazon 1—2'iránytól és ugyanazon irányban mért oldalas forgási szöge és az 131 , 21 szög algebrai összegével. Ha tehát i az alaplöveg'forgási szögét a-val, a (2)
