82805. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső váltóáramú üzem számára

- 2 -Ennek megfelelően az ily Röntgencsőnek többé már nem egy, hanem két kiindulási helye van a Röntgensugarak számára és így diagnosticus célokra, melyek lehetőleg B pontalakú áramforrást igényelnek, az ilyen cső már nem alkalmazható minden további beavatkozás nélkül úgy mint pl. therapicus célokra. A mellékelt rajzban a találmányt képező 10 Röntgencső példaképpen négy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra egy gáztöltésű Röntgencsőnek hosszmetszete. A 2. ábra egy izzókathodás Jtvontgencső-15 nek hosszmetszete a csőnek kapcsolásával. A 3. ábra egy más kiképzésű izzókathodás Röntgencsőnek hosszmetszete. A 4. ábra ezen cső elektrodalemezeinek 20 nézete. Az 5. ábra a 3. ábrában feltüntetett Röntgencső elektródáinak egy módosított foganatosítási alakját tünteti fel oldalnézetben. A 25 6. ábra ezen elektródák perspektivicus képe. Az első foganatosítási alaknál az (1) üveggolyó (1. ábra) a két (2) toldattal van ellátva, melyekben a pl. alumíniumból 30 készült, homorú tükrök alakjában kiképezett (3) elektródák egymással szemben vannak elr endezve. A homorú tükrök görbülete olyannak veendő, hogy a tükrök mindegyikéből kiinduló kathodasugarak a 35 szembenfekvő homorú tükörben egyesüljenek. A (3) elektródák mindegyike egy nagyfeszültségű transzformátornak tegyegy pólusával van összekötve, melynek üzeme mindkét elektródán Röntgensuga-40 rakat létesít, melyek azonban csak akkor nagyobb intenzitásúak, ha az elektródák nagy atomsúllyal bíró fémből (platinából, wolframból, stb.) készülnek. Mivel azonban az atomsúlynak növekedésével, a ta-45 pasztalat szerint, a kathodaporlasztás iránti hajlamossság is növekedik, ily csövet vagy csak rövid ideig lehetne üzemben tartani vagy a sugárfejlesztést kellene kisebb atomsúllyal bíró fémből (pl. alu-50 miniumból) készült elektródáknak alkalmazása által csökkkenteni. Ennek következtében a Röntgencsőnek most ismertetett foganatosítási alakja csak bizonyos célokra alkalmazható, melyeknél a cső, 55 egyszerű kiképzése és üzemi felszerelése által tűnik ki. A második foganatosítási alak tiszta elektronkisülésekkel dolgozik. Ezen foganatosítási alaknál a lehetőleg teljesen kiszivattyúzott (4) üvegcsőben (2. ábra) a 60 két, nagy atomsúllyal bíró, fémből készült, egymással szembenfekvő (5) izzódrót van elrendezve, melyeknek (6, 7) vezetékei a (8) fűtő battériákhoz vannak kapcsolva. Az (5) izzódrótokkal a nagyfeszültségű G5 váltóáramú (9) transformátor van összekötve. Az üzemnek egyik phasisa alatt az egyik (5) drót a kathodát, a másik pedig az antikathodát képezi, a másik phasisnál pedig fordítva. Mindkét drótból tehát 70 indulnak ki Röntgensugarak. A harmadik foganatosítási alaknál a wolframból, tantalból stb. készült, köralakú lemezekből álló (10) elektródák (3. ábra) a (11) drótok segélyével tartatnak 75 meg, melyek a Röntgencsőnek (12) üvegcsövén elrendezett (13) fémhüvelyén vannak megerősítve. A (10) elektrodalemezek mindegyikében a (14) hasíték (nyílás) van kiképezve (4. ábra), melyek mögött a 80 (15) izzódrótok vannak elrendezve (3. ábra); ezen drótoknak (16) tartó- és vezetékdrótjai a (12) üvegcsőnek belső szűkítésén egymástól bizonyos távolságban légzáróan vannak átvezetve. 85 A (15) izzódrótok a Röntgencsőnek üzembehozatalára szolgálnak. Az egyik izzódrótból kiinduló elektronok a (14) hasítékon át a szembenfekvő (10) elektródalemezre vettetnek, ahol Röntgensugara- 90 kat létesítenek és a lemezt felhevítik. A következő phasisfélben, fordítva, a másik (15) izzódrótból kiinduló elektronok vettetnek a (10) elektrodalemezre. Azáltal, hogy a (14) hasítékok szög alatt állanak 95 egymáshoz (4. ábra) vagy egymáshoz mérten eltoltan vannak elrendezve, a két (15) izzódrót nem hevítheti egymást. Mihelyt a (10) elektrodalemezek a szükségelt hőmérsékletre jutnak, a (15) izzó- íoo drótokat ki lehet kapcsolni. A lemez elektronemissiojához szükséges hőmérséklet ezután már csak a Röntgencsövet működtető, nagyfeszültségű váltóáram segélyével létesített kölcsönös elektronbombazás 105 által tartatik fenn. Azonos teljesítménynél az elektródafelületet lényegesen lehet csökkenteni azáltal, hogy a hőmérsékletet, melynél a lemezeknél felszabaduló teljesítmény és a no hőkisugárzás között egyensúly áll fenn, nagyobbra vesszük. Ezen célból az elektronemissiot mesterségesen csökkenthetjük, pl. azáltal, hogy megakadályozzuk az elektromos erővona- 115 lakat abban, hogy az izzó felülethez jus-