82805. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső váltóáramú üzem számára
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI §BS SÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82805. SZAM. — VH/e. OSZTÁLY. Röntgencső váltóáramú üzem számára. i von Dechend Hermán physicus, Hamburg. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 19-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi április hó 20-ika. Az eddig ismeretessé vált Röntgencsövek valamennyien elektródáik tekintetében kimondottan szimmetriátlanok. Az anoda és az antikathoda úgy kiképzésük, 5 mint anyaguk tekintetében teljesen különbözők és ezen elektródák mindegyike csak egy-egy funkcióra van szánva. Közönséges Röntgencsőnél pl. a kathoda többnyire homorú tükör alakjában kiképezett alumi-10 niumlemezből ( és az antikathoda hűtőkészülékkel ellátott vörösréz-csőből áll, mely a kathoda felé eső oldalán platinából, wolframból stb.-ből készült lemezzel van elzárva. Az ízzókathodás Röngentcsövek-15 nél az aluminiumkathoda helyett nehezen olvadó fémből wolframból, tantalból stb.ből készült drót van alkalmazva, mely többnyire gyüjtőkészülékkel van körülvéve. Az elektródák egyikének mindig az 2ü a feladata, hogy kathodasugarakat létesítsen, míg a másik arra szolgál, hogy a kathodasugarakat felfogja és ezáltal Röntgensugarak emissioját tegye lehetővé. 25 Ennek megfelelően az eddigi Röntgencsöveknek üzeme elvileg egyirányú áramok alkalmazását teszi szükségessé, mely irány azonos azzal, amely számára az elektronok kibocsátására szánt elektróda 30 a kathodát képezi. A Röntgentechnika ennek folytán rá volt utalva arra, hogy a Röntgencsövek üzemére külön készülékeket (inductort, egyenirányítókat, stb.) létesítsen oly célból, hogy nagy mértékben 35 lehessen nagyfeszültségű, teljesen egyoldalúan irányított áramokat fejleszteni. Ezenkívül készítettek oly Röngencsöveket is, melyek tisztán váltófeszültségű üzemet tettek lehetővé, amennyiben a csö-40 vek maguk szelepek gyanánt működnek. így pl. egy ízzókathodás Röngencsövet, melynek antikathodája elegendőképpen hűttetik, közvetlenül lehet váltófeszültséggel kapcsolni, mert az antikathoda ti hűtés következtében sohasem bocsáthat 45 ki elektronokat és ennek megfelelően azon félperiódus alatt, melynél az antikathoda negatíve hat, a csövön nem folyik át áram. Természetesen itt nincs szó váltóáramú üzemről, sőt oly áramnak keletke- 50 zését, mely az antikathodát még csak rövid időre is kathodává tenné, ezen fajtájú csöveknél éppúgy kell elkerülni, mint a szokásos kiképzésű Röntgencsöveknél. Ily, tisztán váltófeszültségű üzem a Röntgen- 55 csövet a váltófeszültségnek csak egy phasisa alatt terheli meg, azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a „hamis" phasis alatt] kapcsolt feszültség a csőnek elektromos szilárdságát veszedelmesen igénybe 60 veszi. Ennek következtében az üzemnek ezen fajtája csak aránylag kis feszültségeket enged meg úgy, hogy iaz, mindazon esetben, amelyekben nagy keménységi fokok és ennek megfelelően nagy feszültsé- 66 gek kívántatnak, nem alkalmazható. A találmány oly Röntgencsőnek létesítését célozza, mely váltóáramú üzemet tesz lehetővé, miáltal egyirányú áramok alkalmazásának szükségessége elesik. Ezen 70 cél elérésére a találmány szerint oly Röntgencsövet alkalmazunk, mely anyaguk és kiképzésük tekintetében hasonlóan viselkedő elektródákkal bír, melyeknek mindegyike egyaránt szolgálhat úgy kathoda, 75 mint antikathoda gyanánt. A csövet működtető váltóáramnak egyik phasisa alatt az egyik elektróda kathoda, a másik pedig antikathoda gyanánt szolgál, míg a másik phasis alatt ez a viszonylat megfordul, so
