82801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyanták nemesítésére

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82801. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. 0 0 Eljárás mesterséges gyanták nemesítésére. Consortium für elektrotechnische Industrie G. M. b. H. cég, München. A bejelentés napja: 1922. évi június hő 23-ika. Németországi elsőbbsége: 1921. évi június hó 29-ike. Aldehideknek alkatival való kondenzálásánál, illetve polimerizálásánál kapott olajos, illetve nyúlós termékekből körülbelül 200°-nyi hőmérsékleteknél való, 5 hosszabb ideig tartó termikus kezelés útján repedő keménységű mesterséges gyanták készíthetők. Ezek a termékéit többé vagy kevésbé nem vízállók. Mi már most azt találtuk, hogy ezt a lü hátrányt elkerülhetjük, ha az ilyen gyantákat alkalmas oldószerekben oldjuk és azután vízzel ismét kicsapjuk. Kitűnt továbbá, hogy teljesen közönbös, hogy a gyantának vízzel való újbóli kicsapása 15 milyen keménységi állapotban történik. Ennek folytán lehet az aldehideknek alkalival való kondenzálásánál, illetve polimerizálásánál már primáren keletkezett gyantaszerű termékeket is feloldani, víz-20 zel kicsapni és csak azután hosszabb termikus kezelés útján kemény gyantákká átalakítani. 1. példa: 600 rész normál nátronlúghoz kavarás 25 és hűtés közben) hozzáadunk 2000 rész acetaldehidet. Ezután a hőmérsékletet még rövid ideig 40 és 100° között tartjuk és azután az illó alkatrészeket ledesztilláljuk. Most a kazán tartalmát hosszabb 30 ideig- 160—200°-ig hevítjük, míg egy próba repedő keménységű gyantát eredményez; a kazán tartalmát azután 2000 rész jégecetben oldjuk. Ebből az oldatból desztillált víz hozzáadása útján kicsapjuk 35 a feloldott gyantát és leszívás, szűrés vagy valamely más ismert módon elkülönítjük a poralakban kivállott mesterséges gyantát a folyadéktól. A gyantaport megolvasztjuk és a kivánt mennyiségi fok szerint és aszerint, hogy milyen célra kivánjuk a gyantát felhasználni, hosszabb vagy rövidebb ideig 180—200°-nál tartjuk. Az olvasztékot a kazánból kiönthetjük és darabokban, lapokban vagy poralak- 45 ban kaphatjuk vagy pedig lehet azt alkalmas hengerlőkészülék segélyével sellákhoz hasonló lemezekké kihengerelni. Avégből, hogy közvetlenül lakkokhoz jussunk, lehet a megolvasztott gyantához 50 az oldószert, például lenolajat hozzáadni; úgyszintén lehet már magát a vízzel kicsapott gyantaport, esetleg külön szárítás után, az oldószerben feloldani. 55 2. példa: 100 rész normál nátronlúgot és 500 rész krotonaldehidet, úgy mint az 1. példában, reakcióba hozunk. A kivállott gyantát 1500 rész acetónban oldjuk és ebből az oldatból víz hozzáadása útján 60 újból kicsapjuk. A kivállott gyantát mossuk és azután 200°-ig menő hőmérsékleten hosszabb termikus kezelésnek tesszük ki mindaddig, míg repedő keménységű gyantát kapunk. Az olvasztott gyantát, 65 az 1. példa szerint, tovább dolgozhatjuk fel. Itt is lehet a kicsapott lágy gyantának termikus utánkeményítését akképpen eszközölni, hogy azt alkalmas oldószer- 70 ben, például lenolajban, hosszabb időn át 200°-ig hevítjük. A jelen találmány szerint kapott mes-