82779. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás hidrogén előállítására vízgáznak részleges cseppfolyósítása útján
Megjelent 1934. évi szeptember hó 270-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82779. SZÁM. — JVh/1. OSZTÁLY. Javított eljárás hidrogén előállítására vizgáznak részleges cseppfolyósítása útján. L'Air Liquide Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des Procédés Georges Claude cég, Parisban. A bejelentés napja: 1914. évi május hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége: 1913. évi május hő 29-ike. A 329839. sz. francia szabadalom eljárást ismertet nagyon különbözőkép cseppfolyósítható gázkeverékek szétválasztására, különösen pedig a vízgázban foglalt 5 hidrogénnek és szénsavnak elkülönítésére. Ezen a mellékelt rajz 1. ábráján egy kiviteli példában vázlatosan feltüntetett eljárás lényegileg abban áll, hogy az (A) hőkicserélő készülékekből nyomás alatt 10 kiáramló vízgázt az előzőleg kezelt gázrészletből származó és légköri vagy csökkentett nyomáson forrásban lévő (B) szénoxid-fürdőbe vezetjük, amikor is a szénoxid legnagyobb része kondenzálódik. 15 A gáznak nem kondenzálódó maradékát azután a (C) részben az alább leírandó módon előidézett még sokkal alacsonyabb hőmérsékletnek vetjük alá, minek folytán az szénoxidját teljesen leadja. A megma-20 radó gáz csaknem tiszta hidrogén, amelyet még mindig a kezdeti nyomás alatt a (D) motorba vezetünk, ahol külső munkát teljesítve expandál. Az expandált és ennek következtében rendkívül lehűlt hidrogént 25 a (T) csövön a fent említett kiegészítő kondenzáláshoz szükséges igen alacsony hőmérséklet előidézése céljából a folyósításra való csőkévéhez vezetjük. A Jelen találmány a fent leírt eljárást 30 illető olyan javításokra vonatkozik, amelyek mind ugyanazon célra, nevezetesen a szénoxid legtökéletesebb kiküszöbölésére irányulnak, s amelyeket a szükség szerint vagy önmagukban vagy együttesen alkal-35 mázunk. A főcélja ezen javításnak abban áll, hogy a széndioxid-tartalmától már a lehetőségig megfosztott gázmaradékot a lehető legalacsonyabb hőmérsékletnek s a még kondenzálandó szénoxid-mennyiségre vonatkoztatva a lehető legnagyobb meny- 40 nyiségű expandált hidrogén hatásának vessük alá. Ezen cél elérésére elsősorban a cseppfolyós szénoxidnak lehető legnagyobb részét elvonjuk ahelyett, hogy azt egysze- 45 rűen nagyjából leválasszuk. E végből a visszalakult szénoxidot még mindig nyomás alatt a párolgásban lévő szénoxidba merülő (S) kígyócsőbe (2. ábra) vezetjük, és csak ezen nyomás alatt való lehűtés 50 után áramoltatjuk a (B) elgőzölögtetőnek egy magasabban fekvő (E) részébe, ahonnan lecsurgás útján vagy egy túlfolyó csövön jut az alsó részbe. A keletkezett szénoxid ugyanis mindig bizonyos mennyiségű 55 hidrogént visz oldatban magával. Ezért, ha a folyadékot hűtés nélkül folyatjuk ki, akkor a folyadéknak a légköri nyomás alá kerülése alkalmával beálló párolgás csakis az oldatban lévő hidrogénre nézve érvé- 60 nyesül és a csőkéve köré aránylag kevéssé alacsony hőmérsékletű majdnem tiszta szénoxid ömlik. Ha ellenben a folyadékot a fenti módon nyomás alatt lehűtjük, a párolgás a kiömléskor sokkal kisebb lesz 65 és a kiömlött folyadék tetemes mennyiségű azaz egy szóval folyósított hidrogént fog tartalmazni, úgy hogy hőmérséklete sokkal alacsonyabban lesz s így az elgőzölögteto felső részében a felszálló gázoknak 70 tökéletesebb kondenzálódását tudja előidézni, minek következtében az expandált hidrogén tisztítása kisebb munkába kerül. A cseppfolyós szénoxidnak lehűlését a kifolyatása előtt ugyanilyen módon még 75 fokozhatjuk, ha az első (S) kígyócsövön való átvezetése után még egy a kiömlött folyadékba merülő második (Sx ) kígyó-
