82773. lajstromszámú szabadalom • Izzokathodás Röntgencső
. Megjelent 1934. évi szeptember hó 246 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMl BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82773. SZÁM. — VII/e. OSZTÁLY. Izzókathodás Röntgencső. C. H. F. Müller cég, Hamburg. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 19-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi április hó 19-ike. Ha valamely Röntgencsőnek sugarait fényképezésre akarjuk felhasználni, azokat majdnem egy 'pontba kell összegyűjtöm; ha .azonban a sugarak besugár-5 zásra használtatnak, akkor ily élesebb foltra nincs szükségünk. Ezen ismert tényből már most eddigelé a Röntgentechnikában nem vonták le azt a következtetést, hogy a besugárzásit csöveket egészen 10 más elvek szerint kell készíteni, mint a fényképező csöveket. Eddigelé ezen kétrendbeli csöveknek elektródáit lényegileg ugyanazon szempontok szerint készítették el. A kathodasugárnyaláb mindig 15 meglehetősen szűken van határolva és a kihasználható antikathodafelület legfeljebb néhány négyzetcentiméter kiterjedésű. Besugárzási csöveknél a kathoda és az antikathoda közötti távolságnak vagy 20 a homorú tükör gyanánt kiképzett kathoda görbületének változtatása révén a rendelkezésre álló antikathodafelületnek egy nagyobb része bevonatott ugyan a sugárképzésre, hogy ezáltal legalább a 25 gyujtófoltnak specifikus megterhelése lehetőleg csökkentessék, csakhogy ekkor a kathodasugárnyalábnak egész energiája az antikathodának aránylag kis felületére koncentráltatik, amelyen ennek következ-80 tében nagy hőfelhalmazódás lép fel, mert az energiának legnagyobb része hővé változik át. A nagy hőmennyiségeknek a hozzáférhetetlen antikathodától való elvezetése gyakorlatilag nagy nehézségekbe 35 ütközik, úgy hogy csakhamar oly határhoz jutnak, melyen túl a csövet nem szabad megterhelni. A jelen találmány célja már most oly izzókathodás Röntgencsőnek létesítése, 40 mely az eddigi besugárzási csövektől elvileg eltérő módon állíttatik elő és mely a megterhelési képességnek majdnem határtalan fokozását engedi meg. A találmány szerint hosszabb izzó kathodánák és egy vagy több, emellett elrendezett, nagyfelü- 45 letű anodának alkalmazása révén terjedelmes elektronforrásokat létesítünk és hasznosítunk. Ily Röntgensugaraknak gyakorlati elkészítésénél az elektródáknak térbeli elrendezése és előállítási 50 anyaga tekintetében figyelemmel kell lennünk a rezgési technikában a nagyterhelésű rezgőcsövek előállításánál mérvadó ismert elvekre. Ehhez mérten nagy atomsúllyal biró fémből (tantálból, wolfram- 55 ból, uránból, platinából, aranyból stb.) készült anodákat kell alkalmazni, amikor is az elektródákat akként kell elrendezni, hogy a kisugárzás ne legyen akadályozva és az elektrodavezetékeknek végei a nagy 60 üzemfeszültségnek megfelelő távolságban feküdjenek. A mellékelt rajzban a találmányt képező Röntgencső példaképpen két foganatosítási alakban van feltüntetve. 65 Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának (A— B) vonala szerint. A 3. ábra a második foganatosítási 70 alaknak részben nézete, részben függélyes metszete. Az első foganatosítási alaknál az (1) izzókathoda (1. ábra) egy villaalakú drótból áll, mely ívével, a (2) tartódrótok 75 által hordott (3) spirális rugón van felfüggesztve és melynek szárvégei a (4) és (5) vezetékekkel vannak összekötve. A (2) tartódrótok körül a (6) drótháló van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a nagy- 80
