82733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányolajok, ásványolajok és más szénhydrogének feldolgozására

Megjelent Í 934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^ ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82733. SZAM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kátrányolajak, ásványolajak és más szénhidrogének feldogozására. Dr. Melamid Meilach vegyész Freiburg i Br.-ben. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 19-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi november hó 11-ike. A találmány kátrányolajak, ásványola­jak és más szénhidrogének feldolgozására szolgáló eljárásra vonatkozik, motorok­hoz és más effélékhez való tüzelőanyagok 5 előállítása céljából. Már az eljárások egész sorozata isme­retes tüzelőanyagok előállítására magas forrpontú szénhidrogénekből, mint káf­rányolajokból 10 Az eljárások egy csoportja a krakkeljá­rás szerint dolgozik, esetleg nyomás alatti túlhevítőeljárással kombinálva, vagy pedig a kiindulási anyagokat csekély túlnyomás alatti krakkeljárásnak vetik 15 alá és azután autoklávban folytonos desztillációnak vetik alá azokat nagy túl­nyomás alatt. Ezen eljárásoknál, amelyek magas hő­mérsékleteket és nyomásokat tesznek 20 szükségessé, igen messzemenő bomlás megy végbe. Igen sok kondenzálhatatlan, gázalakú szénhidrogén képződik; a szén­hidrogének egy része elkokszosodik. A ki­választott szén az edények fémanyagát 25 megtámadja, megváltoztatja annak vegyi sajátságait és káros hatással van annak fizikai tulajdonságaira. így az edények tartóssága kérdésessé válik és a robbanás veszélye lép fel. 30 Továbbá százalékszerűen aránylag nem sok alacsony forrpontú szénhidrogén kép­ződik, melyek különösen robbanómotorok üzeméhez volnának alkalmasak. Benzol­szénhidrogéneknek, mint pl. kátrányola-35 jóknak ezen eljárások szerinti feldolgo­zása egyáltalán nem gazdaságos. Bergius ismeretes eljárása is (304.348 sz. német szabadalom), mely szerint a ki­indulási anyagokat nyomás alatt vízfür­dőben hevítjük, legalább 20 atmoszféra 40 nyomást tesz szükségessé. Rendszerint azonban sokkal nagyobb nyomásokat al­kalmaznak, példaképpen 100 atmoszférát. A 303.883 sz. német szabadalom szerinti eljárás ugyancsgk 20—50 atmoszféra nyo- 45 mást és 420—440°-nyi hőmérsékletet kí­ván meg, miáltal a készülékek gyors el­használódása következik be. Javasolták már a hasítás olyan kivite­lét is, hogy a nehéz olajat vízzel vagy 50 gőzzel keverve retortákon vezetik át, me­lyekben az olajat mintegy 500° C hőmér­sékletű vasforgácsokkal hozzák érintke­zésbe. Ugyancsak ismeretes az is, hogy példaképpen finoman elosztott nikkelt 55 vagy tömöralakú nikkelt vagy aluminium­kloridot katalizátor gyanánt alkalmaznak. Ezen eljárások azonban, mint az a 304.348 sz. német szabadalmi leírásból is kitűnik, egy csomó technikai hátrány- 60 nyal bírnak. Kitűnt már most, hogy különösen ked­vező eredmények érhetők el, ha katalizá­tor gyanánt ónt alkalmazunk. Ekkor ab­ban a helyzetben vagyunk, hogy sokkal 65 kisebb hőfokokon és nyomásokkal dolgoz­hatunk, úgy hogy a feldolgozás közönsé­ges készülékekben foganatosítható. Külö­nösen előnyösen alakul az eljárás, ha óno­zott készülékekben dolgozunk. 70 A gyakorlatban az eljárást úgy való­sítjuk meg, hogy a kátrányolajat célsze­rűen ónozott nyomóedénybe töltjük, fém­ónt adunk hozzá és 10—20 atmoszféra hidrogént sajtolunk rá, mire egy pár órán 75 át mintegy 250—300°-ra hevítünk. Ekkor kitűnik, hogy a kapott termék legnagyobb része, mintegy 80—90%-a,

Next

/
Oldalképek
Tartalom