82729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémoxidoknak aluminium segélyével kemencében való redukálására

Megjelent Í934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLY! MWmW SZABADALMI BÍRÓSÁG ^ilBBBSsBfe1 SZABADALMI LEÍRÁS 82729. SZÁM. — IV/h. 1. OSZTÁLY. Eljárás fémoxidoknak alumínium segélyével kemencében való redukálására. Lohmann-Metall G. m. b. H. cég Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 7-ike. Ismeretesek már eljárások, melyek szerint fémoxidok alumíniummal redukáltatnak. Mindezen eljárásoknál a fémoxidot a 5 szükséges mennyiségű poralakú alumíniummal bensően összekeverik. A keverék reakcióját ezután tégelyben gyújtógyertyák segélyével vagy más alkalmas eszközökkel megindítják, mire az az egész 10 masszán át fokozatosan tovaterjed. Ezzel az eljárással nem sikerült aluminiummentes fémet előállítani. Egy ismeretes eljárással oly módon kísérelték meg aluminiummentes fém elő-15 állítását, hogy a fémoxidot feleslegben alkalmazták, ami azonban nem járt eredménnyel. (V. ö. „Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft" 1902. évf. 4. füzet 909. oldalát és ugyanannak 1899. 20 évf. 9. füzet 1514. oldalát.) Főként nem sikerült nehezen olvadó fémeket, mint wolframot, molibdént, krómot stb. aluminiummentesen előállítani és a képződő aluminiumoxidot teljesen leválasz-25 tani. Ezen reakcióknál csakis salakokat kaptak beágyazott fémrészecskékkel. Megkísérelték tiszta fémet azáltal előállítani, hogy a tégelyt, melyben a fémoxidoknak az alumíniummal való reakció-30 ját végezték, kívülről vasoxid és alumínium keverékének elégetése által felhevítették oly célból, hogy az olvasztott maszszát hosszabb ideig tartsák folyékony állapotban és; hogy a fém jobb elkülönítését 35 érjék el; (V. ö. Rosenheim és Braun cikkét a „Zeitschrift für anorganische Chemie" folyóirat 46. kötetének 312. oldalán.) Ezek a kísérletek sem jártak kielégítő eredménnyel. 40 Egynémely kutató (így pl. Stavenhagen és Schuchardt a „Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft" 1899. évf. 9. számában, az 1514. oldalon alulról számított 8. és folyt, soraiban) megállapította, hogy a kapott fém alumíniumtartalma a 45 reakcióhő intenzitása által csökkenthető. Ezek után kísérleteket ejtettek meg, melyek szerint fémoxid és alumínium keverékét hozták a kemencében reakcióba, hogy ezáltal a reakcióhő intenzitását fokozzák. 50 Ezek a kísérletek nem vezettek sikerre, minthogy a reakció hevessége a tégely tartalmát kihajította és a tégelyt magát szétroncsolta. (V. ö. „Liebigs Annalen der Chemie" 301. kötet 1. füzetének 21. olda- 55 lát.) Azt is feltételezték, hogy nincsen oly tégelyanyag, mely a kettős igénybevételt (reakcióhőt és kemencehőmérsékletet) kibírná. (V. ö. Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft" 1902. évfolyam 60 4. füzetének 910. oldalán az utolsó sorokat és a 911. oldalon az első sorokat.) Ajánlották azt is, hogy a reakció hevességét nagyobb alumíniumdaraboknak, úgynevezett „aluminiumdarának" al- 65 kalmazásával enyhítsék, aminek azonban nem volt sikere. A reakció hevességét, továbbá ömlesztő anyagok, mint folypát hozzákeverésével igyekeztek csökkenteni. (V. ö. „Zeitschrift für anorganische 70 Chemie" 46. kötet 312. oldalán.) Eltekintve attól, hogy ezen rendszabályok által nem tudták a reakció hevességét a kívánt mértékben csökkenteni, ömlesztő anyagoknak hozzákeverése által a reakció- 75 hőmérséklet lényegesen csökken és így jelentékenyen nagyobb melegmennyiségeket kellett a kemencéből bevezetni. Oly eljárásoknál, melyeknél lényegileg alumínium és oxid keverékét kell beágya- 80 zott aluminiumdrót útján meggyújtani, ez a drót kizárólag az alumíniumból és