82724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selyemnek a szilárdság és rugalmasság fokozása céljából védőanyagokkal való kezelésére

Megjelent Í934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI JtllK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82724. SZAM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás selyemnek a szilárdság és rugalmasság fokozása céljából védőanyagokkal való kezelésére. Dr. phil. Korselt János vegyész Zittauban. A bejelentés napja: 1915. évi november hó 2-ika. Németországi elsőbbsége: 1914. évi november hó 23-ika. A találmány tárgya eljárás selyemnek a szilárdság és rugalmasság fokozása céljából védőanyagokkal való kezelésére. Az eljárás lényege, hogy a selymet a nehe-5 zítés, pl. az ónfoszfátszilikáteljárás keresztülvitele után oldószerekben, melyek hőmérsékletét szükség esetében forrásig is fokozhatják, olyan szerves vegyületek és pedig különösen nitrogéntartalmú vagy 10 kén- és nitrogéntartalmú vegyületek behatásának vetjük alá, melyek vízben vagy hígított savakban oldhatók és melyek továbbá szobahőmérsékleten nem szublimálnak, nem illannak (gőzölögnek) el és 15 fémsókkal nem adnak színreakciókat (pl. a rhodanvegyületek). Kitűnt, hogy a selyemre a legerősebb és legtartósabb védőhatást azok a szerves vegyületek és különösen a nitrogéijtartalmú vagy nitrogén-20 és kéntartamú vegyületek gyakorolják, melyek a nap által való élénk besugárzás esetében sem illannak el és a selyemrostból még tartós, erős légvonattal sem távolithatók el. '25 Hogy az alkalmazandó védőanyag oldata a nehezítés után megduzzadt és ezért rendszerint nehezen átbocsátó fibroinon könnyebben áthatolhasson és ne rakódjék le kizárólag a fibroin külső rétegén, cél-30 szerű a kezelést oly hőfokon és oly hosszú időtartammal keresztülvinni, hogy lehetőleg tökéletes telítés legyen biztosítva. A telítés után a védőtestet a selyemrost belsejében még azáltal rögzíthetjük, 35 hogy az ismert reakciók segélyével a selyemroston belül oldhatatlan vagy nehezen oldható alakban kicsapjuk. Ezáltal a védőhatás tartamát nagy mértékben fokozhatjuk. A találmány keretébe tartozó anyagok 40 hatása abban rejlik, hogy a pl. az ónfoszfátszilikáteljárással nehezített selymet az oxigén vagy oxigénhordozók (ónvegyületek) által való megbontástól (oxidáció) megvédik és pedig azáltal, hogy maguk a 45 szóbanforgó védőanyagok bomlanak. Ezen anyagok közül felemlítjük pl. a cholint, betaint, az alkaloidokat, valamint mindazon szerves vegyületeket, melyeket nehezítőszer könnyebben redukál, mint a 50 fibroint. Ezzel szemben nem tartoznak a találmány keretébe az olyan anyagok, melyek úgy, mint pl. az enyv, dextrin vagy diasztofor a porhanyossá vált fibroint ragasztóerejükkel kizárólag mechanikailag 55 tartják össze és melyek természetüknek megfelelően ismert módon kimondott kikészítőszerekként alkalmaztatnak. A találmány keretébe tartozó anyagok lényeges jellemzője, hogy a selyemrostnak sem 60 fogását, sem pedig külsejét nem változtatják meg. Nem terjed ki továbbá a találmány tárgya az olyan anyagokra sem, melyeket, mint pl. a karbamidot vagy thiokarbamidot a nehezítőszer már a nap- 65 fény hatása alatt megbont anélkül, hogy a bomlás termékei védőanyagokként hatnának vagy amelyek ülóak, mint pl. a formaldehid, hidroxilamin vagy ennek sói, valamint oly vegyületekre sem, melyek 70 pl. úgy, mint a rodansók vagy a hidrochinon nem kívánt színreakciókhoz vezetnek. Az eljárás kivitelénél úgy járunk el, hogy a selymet a nehezítés után pl. 5%-os 75 cholin- vagy hidrazonklorid-oldattal kezeljük. Oly módon is járhatunk el, hogy a sely-