82722. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges massza építőelemek, bevonatok és borítások számára
Megjelent Í934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82722. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Mesterséges massza építőelemek, bevonatok és borítások számára. Dr. ing. Kleinlogei Adolf tanár Darmstadtbari. A bejelentés napja: 1922. évi június hó 27-ike. Németországi elsőbbsége: 1921. évi október hó 18-ika. A találmány tárgya mesterséges massza építőlemezek, bevonatok, borítások és máseffélék számára, valamint eljárás annak előállítására. 5 Cementből, fémrészekből vagy más keményszemcsés anyagokból és víz keverékéből előállított építőlemezek ismeretesek. Ezeknek azonban az a hátrányuk, hogy mechanikai és vegyi külső behatásokkal 10 szemben csak csekély és időtartamban korlátozott ellenállóképességük van. Eddig azt hitték, hogy az alkalmazásra kerülő kemény anyagrészek nagysága lényegesen befolyásolja az építőelemek többé-15 kevésbé nagy tartósságát. Csakis rendszeres kísérletek sora, valamint megfontolások alapján állapította meg a feltaláló képletileg és diagrammszerűen, hogy az alkalmazásra kerülő anyagok súlyának 20 teljesen meghatározott viszonyban kell a fémrészek szemcséinek nagyságához állania. Ezen viszonyok alapulvétele mellett az építőelemnek lényegesen nagyobb keménységi foka van, mint az eddigi vala-25 mennyi ismert építőelemnek; azonkívül ezen építőelemek élettartama is jelentékenyen meghosszabbíttatik. Ily módon azonkívül az így előállott mesterséges massza oly vízáthatlanságát érjük el, mely feltű-30 nően túllépi az eddig ismert mértéket, úgy, hogy a mesterséges massza, mint azt kísérletileg megállapítottuk, igen jelentékeny víznyomásnak is ellenáll. Az anyagok súlyát kísérletek alapján 35 empirikusan felállított képlet szerint számítjuk ki és erre vonatkozólag a következőket jegyezzük meg: A képletben 1 mm-es szemcsenagyságot vettünk alapul. Az (x) betűvel a mindenkori szemcsenagyságnak az 1 mm-rel 40 szemben való eltérését jelöltük. A (H) betű a keményítő anyagot (vasrészeket, acélrészeket stb.), a (B) betű pedig a kötőanyagot (cementet stb.) jelöli. (1 + x) mm.szemcsenagyság a következő 45 súlyviszonyt követeli meg a keményítő-és a kötőanyag között: (100±7x) gramm H: (54±3x) gramm B, ahol is a felső jel az 1 mm-nél nagyobb szemcsenagyságra, az alsó jel pedig az 50 1 mm-nél kisebb szemcsenagyságra érvényes. 1. példa: 5 mm szemcsenagyságú vasrészecskéket használunk. Az 5 és az 1 mm között a kü- 55 lönbség 4, vagyis x=4. A keverendő anyagok súlyviszonya tehát a következő: (100+7.4) g. vasrész: (54—3.4) g. cement, vagyis 128 g. vasrész: 42 g. cement. 2. példa: 60 2 mm. szemcsenagyságú karborundumrészeket használunk fel. Ekkor 2 és 1 mm között a különbség 1, vagyis x=l. A keverendő anyagok súlyviszonya: (100+7.1) g. karborundum: (54—3.1) g. 65 nagyolvasztócement, vagyis 107 g. karborundum: 51 g. nagyolvasztócement. 3. példa: 0.3 mm. szemcsenagyságú porított acélrészecskéket használunk. A különbség ek- 70 kor 0.3 és 1 mm. között 0.7, vagyis x=0.7. A keverendő anyagok súlyviszonya:
