82698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú kevert és teljes trágya előállítására cianamidekből

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82698. SZAM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás nitrogéntartalmú kevert és teljes trágya előállítására cianamidekből. Société d'Etudes Chemiques pour l'Industrie cég Genf-ben. A bejelentés napja: 1921. évi december bó 9-ike. Svájci elsőbbsége: 1920. évi december hó 10-ike. A találmány tárgya eljárás nitrogéntartalmú kevert és teljes trágyának előállítására cianamidekből, főképpen kálciumcianamidből (mésznitrogénből). 5 Ezen eljárás azon alapszik, hogy a ciánamidhoz legalább egy olyan testet adunk, amely a nyers ciánamidban mindig jelenlevő szabad bázisnak (mésznek) neutralizálása mellett lehetővé teszi, 10 hogy a végterméket szemcsézett, kristályos vagy más alakba hozzuk, amely mezőgazdasági használatra előnyös. Miután már semmi szabad bázis nincs jelen, ennek folytán az új eljárás szerint 15 előállított kevert trágya veszélytelenül kezelhető és határozatlan időn át eltartható, anélkül, hogy a levegőből nedvességet venne fel. A ciánamidhoz adhatunk szénsavas, 20 savanyú kénessavas és savanyú kénessavas, foszforsavas és salétromsavas ammóniumot. Foszforsavas ammónium alatt a különböző fajtájú foszforsavas ammóniumsókat értjük. 25 Ezzel az eljárással olyan műtrágyát készítünk, mely nem hat marólag, karbidektől és foszfidektől mentes és ugyanannyi nitrogént tartalmaz, mint a nyers ciánamid vagy pedig egy vagy több olyan test-30 tel van keverve, amelyeknek maguknak is trágyaértékük van. Az alábbiakban leírjuk az új eljárásnak néhány foganatosítási példáját: 1. példa. 35 Zárt tartályban kereskedésbeli mésznitrogént folytonos kavarás közben az összes szabad mész neutralizálására elegendő mennyiségű ammóniumkarbonát vagy bikarbonát koncentrált oldatával keverünk és például mészkemence távozó 40 gázaival melegítjük. A mésznitrogénben jelenlevő mész az ammóniumkarbonáttal szénsavas meszet ad, míg a szabaddá váló ammóniagáz pl. a mészkemencéből származó szénsavval ammóniumkarbonáttá 45 egyesül, amely azután újabb folyamathoz felhasználható. A kapott terméket pl. vákuumban való hevítés útján megszabadítjuk a fölös víztől, amely azután olyan nitrogéntartalmú 50 trágyát ad, amely szabad mész helyett szénsavas meszet tartalmaz és ennek folytán sem nem maró, sem nem higroszkópos. A szénsavas mész, mint szénsavforrás, tudvalevőleg bizonyos tyágyaérté- 55 ket mutat. Ahelyett, hogy a mésznitrogént ammóniumkarbonát oldatával kevernők, lehet azt ezzel a sóval száraz £lla- -pótban keverni és a keverékhez a reakcióhoz szükséges mennyiségű vizet hozzá- 60 adni. 2. példa. Zárt tartályban nyers mésznitrogént, folytonos kavarás közben, ammóniumszulfit vagy biszulfit koncentrált oldatá- 65 val keverünk. A mész egyesül a kénessavgyökkel kálciumszulfit képződése mellett, amely két molekula vízzel kristályosodik, úgy hogy a reakció befejezése után már nem szükséges vizet elpárologtatni, ha 70 nem használtunk fölös mennyiségű vizet. A távozó ammóniagázt visszanyerjük, amennyiben azt szénsavanhidriddel karbonáttá alakítjuk. Lehet azt kénessavanhidriddel, amelyet piritkemencékből ka- 75 punk, ammóniumszulfitté is átalakítáni. A kapott trágya kálciumciánamid és kálciumszulfit keverékéből áll, amelynek trágyaértéke ismeretes.