82684. lajstromszámú szabadalom • Ujítások oscillografokon

- 2 — anyagból vannak, úgyszintén el vannak szigetelve a szupportszáraktól az elektro­mágnes (17, 17') pólusvégei is, a. (8, 8', 9, 9') csavaroknak pedig elefántcsontból 5 vagy valamely más alkalmas szigetelő anyagból van készítve a hegyük. Az áram így pl. (18)-nál lép be a szupportba és a (14) száron lefelé haladva, a (4) szo­rítólemezen és a (3) csavaron keresztül a 10 hurokba jut, amelyet átjárva, a (4) szorító­lemez és a (3) csavaron át a (14') szárba lép, végül a (18') csavaron át elhagyja a szupportot. A szál megfeszítésére a (20) csavar szolgál, mely az (5) szán mene-15 teibe hatol. A (21) rugó igyekszik az (5) szánt állandóan lefelé nyomni, miáltal a csavar holt menetének hatását kiküszö­böljük. Az oszcillográf szálak távolságának a 20 könnyű változtathatósága nagyon fontos. Ugyanis, amint azt pl. Hausrath is em­líti, az oszcillográf szálainak kitérése a szártávolságtól független, tehát a tükör szögelfordulása annál nagyobb, minél 25 kisebb a száltávolság, minélfogva vala­mely oszcillográf ugyanarra az áraminten­zitásra annál nagyobb kitérést ad, minél közelebb vannak egymáshoz a szálak. Mi­vel különösen finomabb szálakkal felhúro-30 zott oszcillográfoknál a szálak levétele és azoknak más távolságokban való újra fel­rakása igen körülményes, fenti újítás az oszcillográf kezelésében igen nagy egysze­_ rűsítéseket nyújt, amennyiben a száltávol-35 ság állítása céljából csak a tükröt kell le­venni s a száltávolság a (8, 8', 9, 9') csa­varokkal beállítható, mire a tükör vissza­ragasztása után a művelet be van fejezve. A szálak végének leszorítására használt 40 csavaros csíptető, mint az az előbbiek­ből kitűnik, rugalmasan fogja meg a szá­lat, amennyiben a szál a (3) csavar és a (4) rugalmas lemez közé kerül. Ennek igen nagy előnye az, hogy a megfogás fel-45 tétlenül biztos, jó kontaktust ad és nem vagyunk kitéve annak, hogy a csavar túl­ságos megfeszítésével a szálat elvágjuk, mert a csavar megfeszítésénél a rugó utánaenged. 50 A szupportnak a mágnesekről való le­vétele igen könnyen és egyszerűen törté­nik, amennyiben csak a (18, 18') csavaro­kat kell megoldani, a szupportot kifelé húzni, hogy a mágnes (17, Í7') pólusvégei 55 a szupport nyílásából kijöjjenek s az egész szupport felfelé leemelhető. Ha helyette másikat akarunk felszerelni, ugyanígy járunk el, csakhogy megfordított sor­rendben. Nem kell tehát a vezetékeket kü­lön leszerelni a szupportról és azokat a 60 másikra ismét rászerelni, mint az az ed­digieknél szokásos volt. Az oszcillográfnak jelen találmány sze­rint, különösen ha az előbb ismertetett szupportelrendezést használjuk, olyan ef 65 rendezést is adhatunk, hogy annak tükre akár vízszintes, akár függőleges tengely körül lenghet és az egyik helyzetből a má­sikba való áttéréshez mindössze egyetlen csavart kell megoldanunk. Ilyen elrende- 70 zést mutat a 3. ábra. (31) jelöli az oszcillo­gráf csévéinek a vasmagjait, melyeket a (32) csévékkel gerjesztünk. A vasmagokat hátul a (33) járom köti össze, mely (34)­nél át van fúrva és ezen furaton a (35) 75 cső halad át, mely nem mágnesezhető anyagból készült. A vasmagokat mellső részükön összeköti még a (36) lemez, mely szintén nem mágnesezhető anyagból ké­szült. Ezen szintén áthatol a (35) cső. A 80 cső hátsó vége valamely fel nem tüntetett tartó (37) felső végébe van szilárdan bele­erősítve. Ugyanezen a csövön van még a (38) csavaranya, mellyel a (33) lemezt s vele tulajdonkép az egész oszcillográf be- 85 rendezést a (37) tartóhoz képest rögzít­hetjük. Az oszcillográf (32) gerjesztő csé­véinek, valamint az oszcillográf húrtartó traverzének a (40) vezetéke a (35) csövön haladnak keresztül és annak hátsó végén 90 kilépve, a (41) szorítócsavarokhoz vezet­nek. Ha tehát a (38) csavaranyát megla­zítjuk, az (35) cső körül, mint tengely kö­rül, az egész oszcillográf elfordítható, amikor is a csőben levő drótok enyhe tor- 95 ziónak vannak alávetve. Hogy ezen (40, 41) sodronyok igénybevétele nagy ne le­gyen, célszerű a (37) állványba alkalma­zott egy vagy több pecekkel annak elfor­gatását oly módon határolni, hogy az 90°- 100 nál nagyobb ne lehessen, a csőbe pedig sokszálú hajlékony huzalt alkalmazni. A berendezés másik (foganatosítási alakjánál a csőre szigetelt gyűrűket, az oszcillográfra pedig szigetelt csúszó kon- 105 taktusokat helyezünk el és ezeken át vé­gezzük az áramhozzávezetést. Ilyen elren­dezést mutat a 4. ábra. (35) jelöli a fém­csövet, mely ugyanazt a szerepet tölti be, mint az előbbi ábrán. Erre elszigetelten no vannak felerősítve a (42, 43, 44, 45)_ fém­gyűrűk, melyekhez a csőben haladó (39) és (40) drótpárok csatlakoznak. Ezekkel érintkeznek a példaképen a (36) lemezre erősített (46) szigetelőanyagból készült 115 kefehídon levő (47, 48, 49, 50) fémkefék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom