82677. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cement, magnezit, mész és efféle égetésére
_ Megjelent 1934. évi október hó 1-én . ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82677. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Berendezés cement, magnezit, mész és efféle égetésére. Stehmann Harry, főmérnök Berlinben. A bejelentés napja: 1922. évi január hó 16-ika. A cement, magnezit, mész és effélék égetésére szolgáló eddigi forgócsöves kemencék lényeges hibája, hogy a távozó hő nincsen kellően hasznosítva; főleg az 5 égetett termék hőjének (Klinkerwárme) az elégési levegőre való átvitelét célzó hűtődobok hatása tökéletlen. A készre égetett anyag hőjének látszólagos kihasználása itt tényleg arra vezet, hogy az igen 10 kis mértékben előhevített hűtőlevegőnek a simára égető öv hőmérsékletére való további hevítése fokozott mennyiségű tüzelőanyagot 'igényel. Jelen találmány tárgya oly berendezés 15 cement, magnezit, mész és efféle égetésére, mely forgócsöves kemencéből és hűtőtartályból áll és melynél ezen hűtő oly magasságú és nagyságú aknakemence alakjával bír, hogy a levegő a kemencé-20 ben a tüzelőanyag gyújtási hőmérsékletéig hevíttetik. Az aknakemencének eléggé tágasnak kell lennie, hogy az égetendő anyagot hosszabb időn, körülbelül 12—24 órán át 25 tegye ki az aknakemence terén ellentétes irányban átáramló hűtőlevegő hatásának. Emellett a hűtésre aránylag kevés levegőt használunk, melyet nagy mértékben fel, hevítve a simára égető övbe vezetünk át 30 és mely itt a bevezetett tüzelőanyagot tökéletesen elégeti. Ezen aknakemencét célszerűen oly önműködő aknakemence gyanánt képezzük ki, mely mechanikailag ürül ki és tökéletesen el van zárva. Ennek 35 következménye a hő maradék nélküli kihasználása. A. simára égető övben vagy kevéssel ez előtt a hűtőtér forró levegőárama a forgócsöves kemence fejénél befuvatott tüzelő-40 anyaggal találkozik és a simára égető övben a tüzelőanyagok tökéletesebb elégését idézi elő, mint amilyent az eddigi berendezéseknél a kezdetben majdnem hideg légáramban elérni lehetett. A forgócsöves kemence nagy, fáradt 45 hővesztesége a gázoknak a pörkölési övben való gyors mozgására és a tüzelőanyagnak a fűtőgázokkal való rossz összekeverődésére vezetendő vissza. Épen ezért ezen hőveszteséget azáltal küszöböl- 50 jük ki, hogy a pörkölési övet jelentékenyen nagyobb átmérővel képezzük ki, mint a simára égető övet. A pökölési dob nagyobb keresztmetszete helyett a simára égető dobbal kapcsolatban több ilyen do- 55 bot is alkalmazhatunk. Hogy a tüzelőanyagnak a fűtőgázokkal való tökéletesebb összekeverődését érjük el, a bővített pörkölési övet több kamarára osztjuk. 60 Az imént ismertetett berendezések lehetővé teszik, hogy a pörkölési övet sokkal nagyobb mennyiségű tüzelőanyaggal töltsük meg, hogy ezt lassan mozgassuk előre és hogy a gázoknak ugyancsak igen 65 lassú mozgásával azok hőjét a kemencében tökéletesen kihasználjuk. A forgócsöves kemencék és az eddig szokásos épületek hossza, valamint a kemence sugárzó felülete ezáltal jelentékenyen csökken. 70 Az ilyenformán rövidebbé tett forgócsöves kemencét burkolóköpennyel látjuk el és a kisugárzó hő által felhevített levegőt a köpeny és kemence közötti térből kiszivatjuk és a hűtőtéren küldiük át. 75 Ilyenformán a kisugárzó hőt újból hasznosítjuk. Az égetendő anyag az alsó szűkebb forgócsöves kemencerészben rendszerint oly forró lesz, hogy zsugorodása már tö- 80 kéletes vagy pedig, hogy zsugorodása az aknakemence felső részében tüzelőanyag