82667. lajstromszámú szabadalom • Lokomotívkazánba való beépítésre szánt berendezés hidrogének elégetésére
_ Megjelent 1934. évi október hó 220 -én . ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82667. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Lokomotivkazánba való beépítésre szánt berendezés, szénhidrogének elégetésére. Casanova Arnold mérnök San Michele di Pagano-ban (Rapallo-Genova). A bejelentés napja: 1921. évi augusztus hó 12-ike. A találmány berendezésre vonatkozik folyékony szénhidrogének elégetésére, mely gőzkazán, — főleg lokomotívkazántüzelésekbe beépíthető, oly célból, hogy folyékony szénhidrogéneket égessünk el az eddigelé alkalmazott szén helyett. Az új berendezés alkalmazása a széntüzeléssel szemben több előnnyel jár, melyek közül a következők a legfontosabbak: 1. A kazán gyorsan helyezhető nyomás alá. 2. A berendezés egyenletes meleget szolgáltat és tetemes gőzt fejleszt. 3. A kazán kevés kiszolgálást igényel és lóerőóránként kevesebb tüzelőanyagot fogyaszt, mint a széntüzelések. 4. A tüzelőberendezés falai egyenletesen terjednek ki stb. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra oldalnézet. A 2. ábra homloknézet, részben metszve az 1. ábra (x—x) vonala szerint. A 3. ábra a porlasztó részletrajzának keresztmetszete. A találmány szerinti berendezést a kazán (F) tüzelőterébe helyezzük (1. ábra) és a rostélyra, illetve a tüzelőtér külön rostlemezére (b') orsók segélyével erősítjük fel. Az új berendezés lényegében a hengeres (Al, A2, A3, A4) elemekből áll (2. ábra), melyek a (b) orsók útján vannak egymással összekötve és öntött, félhengeres (Z) és (Z') darabokból vannak összetéve. Ily módon elemcsoportokat kapunk, melyek az (m) csőtoldatok útján állanak egymással összeköttetésben és azonkívül 40 belső (m') elágazásokat tartalmaznak. (1. ábra), melyek még egymással is Össze vannak kötve. Ezen elemek belsejében (B) csövek foglalnak helyet (1—3. ábra), melyek orsók útján vannak megtámasztva 45 és (v) összekötő csőtoldatok segélyével akként állnak összeköttetésben, hogy fűtő-kanyarcső keletkezik. A berendezés működési módja a következő: 5o A naphtát vagy tetszőleges más folyékony tüzelőanyagot, levegővel keverve, nyomás alatt a (T) csövön vezetjük be (2. ábra). A tüzelőanyag először a jobboldali első fűtőelemet járja át, ahonnan 55 egymás után a többi négy fűtőelembe és ezeknek elágazásaiba áramlik. Meleg levegőt ellenáramban vezetünk be a (T') rézcsövön át; a levegő a (B) csövekből összetett fűtőkanyarcsövön vonul végig. 60 A valamennyi hevítő elemet átjáró meleg levegő emellett felhevíti a naphtát, azután a (T2 ) csövön át kiáramlik (1. ábra). Ez a cső a füstkamrába vezeti a levegőt, ahonnan végül az atmoszférába távozik. 65 A fűtőelemek mindegyike tizenhét (P) porlasztót tartalmaz, melyeknek szerkezetét a 3. ábra metszetben tünteti fel. Mint a rajz mutatja, a porlasztó (f) furatai kúpalakúak, kifelé konvergálnak, úgy hogy 70 a felmelegített naphta átáramlásuk közben komprimáltatik és nagy kiömlési sebességet nyer. Miután a porlasztókat (R) burkolócsőhálók veszik körül, a kipermetező naphtasugarak, az (f) furatokkal 75 szemben, a burkoló csövön megtöretnek és a tüzelőanyag elgázosíttatik. Ezen működési mód folytán intenzív lángtenger
