82644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg máznak építőanyagokon, mint pl. betonon, homokkövön, agyagárún falazaton stb. való előállítására

_ Megjelent 1934. évi október hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82644. SZAM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás hideg máznak építőanyagokon mint pl. betonon, homokkövön, agyagárún, falazaton stb. való előállítására. Friedrich Károly gyártulajdonos, Boroszló. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 20-ika. Fótszabadalom a 70062. számú törzsszabadalomhoz. A 70062. számú törzsszabdalom eljárást véd hideg máz előállítására építőanyagokon, nevezetesen betonon, homokkövön, agyagárun, falazaton stb-n finom 5 elosztású kötőképes anyagokból álló mázrétegnek felvitele által. Az eljárás abban áll, hogy a masszához csekély mennyiségű alkáliák jelenlétében oxidált, illó olajoktól mentes bitumenes anyagot adagoló lünk. Olyan anyagok, amelyek ezen adalékoknak megfelelnek, tudvalevőleg már hosszabb ideje alkalmaztatnak az építőiparban habarcsnak, betonnak és efféléknek vízálló tételére, valamint abból a cél-1B ból, hogy elkerüljük sószerű vegyületeknek a felületen való kiizzadását. Azt tapasztaltuk már most, hogy a megadott módon kezelt anyagokon kívül mindazok a vizet taszító anyagok, ame-20 lyek a betonnak és falazatnak az alapanyagokhoz való adagolása által vízállóvátételére szolgálnak, ugyanazzal tulajdonsággal bírnak, t. i., hogy a mázat gyorsan tökéletessé teszik, anélkül, hogy 25 úgy mint egy régebbi eljárás szerint az elkészített mázas építőanyagokat a máznak megmerevedésig nedvesen kellene tartani, ha azokat vízben finoman elosztott cementből vagy efféléből álló hideg-30 mázanyaghoz adagoljuk. A 'haladás a törzsszabadalommal szemben abban áll, hogy nem vagyunk egy meghatározott adalékra utalva, hanem nagy választék áll rendelkezésünkre ilyen 35 anyagokból, amelyekből kiválaszthatjuk azokat, amelyek a piac mindenkori árai szerint legcélszerűbbnek és legolcsóbbnak mutatkoznak. A vízmentesítésre szolgáló ilyen anyagok két csoportba oszthatók. Az első cso- 40 port olyan anyagokból áll, amelyek magukban véve vízben oldhatatlanok és a habarcsban vagy betonban való finom elosztásuk folytán ezen tulajdonságukat áthárítják az egész masszára. Ebbe a cso- 45 portba lényegileg bitumenes viasz- vagy gyantaszerű testek és effélék tartoznak. A második 'csoport olyan anyagokból áll, amelyek csak mésszel, magnéziával vagy effélével kapcsolatban vagy azonnal, vagy 50 pedig a száradási folyamatnál vízben oldhatatlanvegyületekké változnak át. Ezek a testek rendszerint szappanszerű jelleggel bírnak. Így pl. erre a célra ismeretesek ammoniákos cinkoldatok és szappan vagy es pedig a réz, ólom, ón, chrón, alumínium stb. hydrooxidjainak alkálikus, ill. ammoniákos oldatai, vagy pedig pépszerű maszszák, amelyeket bázikus olajsavas mésznek aluminiumszulfátoldatokkal való ke- 60 zelés útján kapunk. Ezek a masszák hatásukat vízátnembocsájtó fémszappanok keletkezésének köszönik, amelyek épúgy, mint alkáliák jelenlétében oxydált, illó olajoktól mentes bitumen- vagy egyéb 65 viasz- vagy gyantaszerű anyagok a mázrétegnek felvitele alkalmával azonnal keletkező mázra tartós hatást gyakorolnak és annak a lekötés, száradás és megkeményedés alkalmával való eltűnését vagy 70 homályossá válását meggátolják. Egyszerű zsíremulziók, vagyis olyan olyan folyadékok, amelyekben a zsiradék mint ilyen változatlan alakban van jelen és csak finoman van elosztva, ugyan szin- 75 tén képesek a cementet, habarcsot vagy