82631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rendkívül finoman elosztot fémötvözetek és fémek előállítására

— 2 -ján, melyek a fémváz struktúráját nem túlságos erősen támadják meg. 1. példa: 100 g finom pamutszövetet 2 g neutrális 5 káliumkromátnak 1 liter vízben való forró oldatával néhány percnyi főzés útján elő­pácoljuk, ezután a szövetet az oldatból ki­vesszük és néhányszor hideg vizén húz­zuk keresztül. Ezt követőleg a szövetet 10 olyan, szintén meleg oldatba helyezzük, mely 1 liter vízre 2,5 g ezüstnitrátot tar­talmaz és az oldaton néhányszor áthúzzuk. Ezután a szövetet hideg vagy meleg víz­ben néhányszor kiöblítjük és tetszőleges 15 módon megszárítjuk. Ha most a szövetből sávokat vágunk és azokat függőlegesen lefüggő helyzetben meggyujtjuk, akkor a rost tökéletesen elég és ezüst-krómötvö­zetből álló finom szövet marad vissza, 20 mely az elektromos áramot még akkor is vezeti, ha az ezüstöt salétromsavval való kezeléssel eltávolítottuk. 2. példa: 5 liter vízben feloldott 10 g nikkel-25 kloridba 500 g apróra tépett cellulóza­bundát helyezünk, az oldatot kissé felfőz­zük, ezután a rostot kivesszük és kissé kimossuk. A leírt módon előpácolt cellu­lozabundát 100 g 10%-os platinaklórhid-30 rogénsavnak, melyet nátronlúggal pon­tosan közömbösítettünk, 5 liter vízben való oldatába helyezzük és néhány percig az oldatban hagyjuk. A roston platina­klórhidrogénsavas nikkelből álló szürke 35 bevonat képződik. Ezt követőleg a rostot a fürdőből eltávolítjuk, kimossuk és meg­szárítjuk. A megfestett celluloza-anyagot gázbe- és elvezetőcsövekkel ellátott, kívül­ről fűthető porcelláncsőbe helyezzük és 40 körülbelül 150°-on salétromsavas gázokat vezetünk el felette. Mihelyt a csőből ki­vett próba útján meggyőződtünk arról, hogy a cellulóza teljesen elpusztult, akkor abban az esetben, ha a nikkel részben oxi-45 dálódott, a hőmérséklet kismértékű csök­kentése mellett a csövön kevés hidrogén­gázt vezethetünk keresztül. Végeredmény­ben rendkívül voluminozus, finom nikkel­platinafémport kapunk. 50 3. példa: A fenti 1. példa értelmében kapott ezüst-krómötvözet különösen hatásosnak bizonyult ahhoz, hogy vele vizes oldatok­ból kismennyiségű szabad klórt távolít­sunk el, így pl. vasklóridoldatokból vas- 55 klorid előállításánál. A fentemlített ezüst­krómötvözetnek a jelzett célra való alkal­mazásának igen célszerű módja abban áll, hogy a finom fémszövetet gondosan asz­besztszövetből álló kendőkbe ágyazzuk, 60 ezáltal sérülésektől megvédjük és könnyen szállíthatóvá tesszük. Ezen kendőket ma­gában véve ismert szűrősajtóba helyezzük és a klórtartalmú vaskloridoldatot a szű­rőn átvezetjük. Az ezüst-krómötvözet 65 ezüstje a fém rendkívül finom elosztása folytán a jelenlevő kis klórmennyiséget nagy intenzitással eltávolítja és még a helyszínén klórezüst alakjában leköti. Ha megfelelően nagymennyiségű vasklórid- 70 oldat klórjának hatása alatt az egész jelenlevő ezüstmennyiség elhasználtatott, akkor a folyadékáramot teljesen azonos felszerelésű szűrősajtóra kapcsoljuk át és az először használt szűrősajtót új fém- 75 szövettel vonjuk be vagy anélkül, hogy a szűrőkendőket helyükről eltávolítanók, a klórezüstből az ezüstöt azáltal regenerál­juk, hogy valamely az ezüstsókat ismert módon redukáló oldatot, pl. ammoniákos 8C szőlőcukoroldatot a szűrősajtón meleg ál­lapotban átvezetünk. A kiválasztott ezüst az eddig meg nem támadott krómon azon­nal ismét lecsapódik és szűrő a redukáló oldat eltávolítása után használatra újból si készen áll. A leírt eljárással előállított fémek és fémporok mindenekelőtt egész általános­ságban mindenütt alkalmazhatók, ahol finom por alakjában levő fémekre vagy 9( fémötvözetekre van szükség. A készít­mények nagy szabad felületekre való tekintettel különösen katalizátormasz­szák előállítására, vegyi folyamatoknál redukáló szerekként, gyógyszerek al- 9; katrészei gyanánt, pl. kenőcsökben el­dörzsölve, az elektromos áramot vezető bevonatoknak tetszőleges felületeken való létesítésére, aranyfüsthöz hasonló fémfüstök előállítására, továbbá akku- n mulátorok töltésére alkalmasak. Az utol­sónak említett esetben különösen cél­szerűnek mutatkozik az ólomsavas ólom­oxid alakjában a roston meglehetősen könnyen lecsapható (Pb2 , 04 ), mely a rost 11 elégetése által igen könnyen rendkívül voluminozus ólommá alakul át. A finoman elosztott fémek és fémötvö­zetek előállítására eddig ismertté vált el­járásoktól a leírt eljárás abban különbö- 1 zik, hogy a fémsavas fémvegyületeknek a roston való sajátos kifestési folyamata

Next

/
Oldalképek
Tartalom