82630. lajstromszámú szabadalom • Javítás páncéllemezek, lövedékek és más effélékhez való króm--nikkel acél előállítására szolgáló eljárásra

Megjelent 1Ó34. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^igiE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82630. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Javítás páncéllemezek, lövedékek és máseffélékhez való krómnikkelacél előállítá­sára szolgáló eljáráson. Compagnie des Forges et Acieries de la Maríné et d'Homécourt cég Páris-ban. A bejelentés napja: 1914. évi július hó 11-ike. A találmány tárgya a 44012. sz. szaba­dalomban ismertetett páncéllemezekhez, lövedékekhez és máseffélékhez való acél (ú. n. „33-as fém") előállítására szolgáló 5 eljárás tökéletesítésére vonatkozik. Ezen acél a fentemlített szabadalom szerint a következő összetétellel bír: Szén: 0.65—0.80%. Króm: 3.0—4.0%. Nikkel: kb. 2.5%. 10 Előállítása a következő műveletekből áll. a) A fémet valamivel magasabb hő­fokon izzítjuk, mint amelynél az ötvözet túlhevítés folytán elváltozik (a túlhevítés 15 kritikus pontja), oly célból, hogy a fém finom szemcsés szerkezetet vegyen fel, ami a megmunkálást megkönnyíti. b) Megmunkálás után a lemezt kb. az ötvözet átalakulási hőmérsékletére hevít-20 jük és ezután többé-kevésbé gyorsan le­hűtjük, oly célból, hogy a lemezek rostos szerkezetet vegyenek fel. c) A lemez különböző részeit növekvő hőmérsékleteknek tesszük ki oly módon, 25 hogy az egész fémtömeget az ötvözet át­alakulási hőmérsékleténél alacsonyabb hő­mérsékleten tartjuk és külső felületét pedig jóval ezen átalakulási hőfok fölé hevítjük és azután az így izzított lemezt 30 edzzük. Ezen edzés folytán a külső felület porcellánszerűvé és rendkívül keménnyé válik, míg maga a fémtömeg megtartja rostos szerkezetét. Kitűnt már most, hogy nagyobb króm-35 és nikkeltartalommal bíró fémeknek, mint pl. a „33-as fémnél", a kihűlés köz­ben való átalakulás hőmérséklete (a ki­hűlés kritikus pontja) a hevítésnél való átalakulás hőmérsékletéhez képest kisebb­nagyobb mértékben csökken. A kritikus 40 pontoknak ezen túlságos eltolódása két igen nagy hátránnyal jár akkor, amikor az izzítást az acél átalakulási hőmérsék­leténél kifejezetten magasabb hőmérsék­leten végezzük, oly hőmérsékleten, amilyen 45 bizonyos műveleteknek foganatosításához szükséges, amelyek a „33-as fém" termi­kus kezelégének fázisaiban előfordulnak. Ezen két hátrány a következő: 1. Az acél igen keménnyé válik és igen 50 nehezen, sőt olykor egyáltalában meg nem munkálható. 2. Az ötvözet hűtés közben Ivaló átala­kulásánál, az ezzel együtt járó kiterjedés folytán dudorodások képződnek, mivel a 55 megfelelő kritikus pont igen alacsony hő­mérsékleten van, amelynél a fém már nem eléggé plasztikus. Ezen hátrányok kiküszöbölésére az ilyen acélokat, miután azokat az izzítási 60 kritikus pontjuk fölé hevítettük és ha azoknak edzését el akarjuk kerülni, csak igen óvatosan szabad hűtenünk. Ez azon­ban egyrészt időveszteséggel jár és az elő­állítási költséget növeli, másrészt pedig a 65 fentemlített hátrányok kiküszöbölésében sohasem lehetünk egészen bizonyosak, ha csak a különböző termikus kezelések szá­mára az előírt hőmérséklet-határokat szi­gorúan be nem tartottuk. 70 A találmány szerinti eljárás célja már most ezen hátrányok kiküszöbölése. Ezen eljárás abban áll, hogy a „33-as fémhez" 0.15—0.30% (tonnánként 1.5—3 kg) ti­tánt adunk. Ezen hozagnak az a hatása, 75 hogy a kritikus pontok eltolódását a hű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom