82630. lajstromszámú szabadalom • Javítás páncéllemezek, lövedékek és más effélékhez való króm--nikkel acél előállítására szolgáló eljárásra

Megjelent 1Ó34. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^igiE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82630. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Javítás páncéllemezek, lövedékek és máseffélékhez való krómnikkelacél előállítására szolgáló eljáráson. Compagnie des Forges et Acieries de la Maríné et d'Homécourt cég Páris-ban. A bejelentés napja: 1914. évi július hó 11-ike. A találmány tárgya a 44012. sz. szabadalomban ismertetett páncéllemezekhez, lövedékekhez és máseffélékhez való acél (ú. n. „33-as fém") előállítására szolgáló 5 eljárás tökéletesítésére vonatkozik. Ezen acél a fentemlített szabadalom szerint a következő összetétellel bír: Szén: 0.65—0.80%. Króm: 3.0—4.0%. Nikkel: kb. 2.5%. 10 Előállítása a következő műveletekből áll. a) A fémet valamivel magasabb hőfokon izzítjuk, mint amelynél az ötvözet túlhevítés folytán elváltozik (a túlhevítés 15 kritikus pontja), oly célból, hogy a fém finom szemcsés szerkezetet vegyen fel, ami a megmunkálást megkönnyíti. b) Megmunkálás után a lemezt kb. az ötvözet átalakulási hőmérsékletére hevít-20 jük és ezután többé-kevésbé gyorsan lehűtjük, oly célból, hogy a lemezek rostos szerkezetet vegyenek fel. c) A lemez különböző részeit növekvő hőmérsékleteknek tesszük ki oly módon, 25 hogy az egész fémtömeget az ötvözet átalakulási hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk és külső felületét pedig jóval ezen átalakulási hőfok fölé hevítjük és azután az így izzított lemezt 30 edzzük. Ezen edzés folytán a külső felület porcellánszerűvé és rendkívül keménnyé válik, míg maga a fémtömeg megtartja rostos szerkezetét. Kitűnt már most, hogy nagyobb króm-35 és nikkeltartalommal bíró fémeknek, mint pl. a „33-as fémnél", a kihűlés közben való átalakulás hőmérséklete (a kihűlés kritikus pontja) a hevítésnél való átalakulás hőmérsékletéhez képest kisebbnagyobb mértékben csökken. A kritikus 40 pontoknak ezen túlságos eltolódása két igen nagy hátránnyal jár akkor, amikor az izzítást az acél átalakulási hőmérsékleténél kifejezetten magasabb hőmérsékleten végezzük, oly hőmérsékleten, amilyen 45 bizonyos műveleteknek foganatosításához szükséges, amelyek a „33-as fém" termikus kezelégének fázisaiban előfordulnak. Ezen két hátrány a következő: 1. Az acél igen keménnyé válik és igen 50 nehezen, sőt olykor egyáltalában meg nem munkálható. 2. Az ötvözet hűtés közben Ivaló átalakulásánál, az ezzel együtt járó kiterjedés folytán dudorodások képződnek, mivel a 55 megfelelő kritikus pont igen alacsony hőmérsékleten van, amelynél a fém már nem eléggé plasztikus. Ezen hátrányok kiküszöbölésére az ilyen acélokat, miután azokat az izzítási 60 kritikus pontjuk fölé hevítettük és ha azoknak edzését el akarjuk kerülni, csak igen óvatosan szabad hűtenünk. Ez azonban egyrészt időveszteséggel jár és az előállítási költséget növeli, másrészt pedig a 65 fentemlített hátrányok kiküszöbölésében sohasem lehetünk egészen bizonyosak, ha csak a különböző termikus kezelések számára az előírt hőmérséklet-határokat szigorúan be nem tartottuk. 70 A találmány szerinti eljárás célja már most ezen hátrányok kiküszöbölése. Ezen eljárás abban áll, hogy a „33-as fémhez" 0.15—0.30% (tonnánként 1.5—3 kg) titánt adunk. Ezen hozagnak az a hatása, 75 hogy a kritikus pontok eltolódását a hű-