82627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hodegen formált üveg vagy üvegnemű tárgyak előállítására
Megjelent 1Ó34. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J BB f e SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82627. SZAM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás hidegen formált üveg- vagy üvegnemű tárgyak előállítására. Demongeot Marcel, gyáros, Paris-ban. A bejelentés napja: 1913. évi június hó 11-ike. Elsőbbsége: 1912. évi július hó 3-ika. A találmány tárgya eljárás üveg- vagy üvegesíthető anyagú tárgyak előállítására, hidegen való formálásból indulva ki. A találmánybeli eljárás szerint a nyers-5 anyagot nyomás alatt tűzálló anyagból álló formákban égetjük, mi mellett a nyomás alkalmazásának előnye abban van, hogy lehetővé teszi a nyersanyagnak oly módon való égetését, hogy annak a for-10 mához való hozzátapadása nem következhetik be. Az eddig ismert eljárásoknál a forma anyagához meszet kellett (mészszulfát vagy karbonát alakjában) hozzákeverni, 15 aluminiumszilikát képződésének meggátlása céljából, amely utóbbi tudvalevőleg az üveg- vagy üvegesítendő anyagnak a formához való hozzáragadását vonja maga után, azonban a mésznek a forma 20 anyagában való jelenléte azzal a hátránynyal járt, hogy igen könnyen olvadó, azaz azon hőfoknál, amelynél az anyagnak a formához való hozzátapadását előidéző mészszilikátok keletkeznek, alacsonyabb 25 hőfokon olvadó anyagokat kellett kiindu' lási anyagok gyanánt használni. Azt találtam, hogy a nyomás alkalmazása mellett nem kell többé az üvegesíthető anyagot annak ömlesztési hőfokánál 30 kiégetni, ami ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy az anyag hozzátapad a formához, hanem lehetővé válik az anyagnak oly alacsonyabb hőmérsékleten való kiégetése, amelyen az üvegesíthető anyag ré-35 szecskéi csupán meglágyulnak, de nem elegendő ahhoz, hogy aluminiumszilikát képződjék, amely az anyagot a formához hozzátapasztaná. Ily módon a forma anyagába adagolt mészmennyiséget tetemesen 40 csökkenthetjük, sőt teljesen el is kerülhetjük. A találmánybeli eljárás foganatosításánál úgy járunk el, hogy az üvegesíthető anyagot égetés közben folytonos nyomás behatásának vetjük alá, még pedig cél- 45 szerűen olykép, hogy egy megfelelően megterhelt ellenformát alkalmazunk. A nyomás hatása abban nyilvánul, hogy amint az anyag lágyulni kezd, a súllyal terhelt ellenforma azt összenyomja és me- 50 chanikai behatásánál fogva a szemcséknek összehegedését idézi elő. Ilymódon a szemcsék Qgy szilárd masszává állnak össze, még pedig oly hőmérsékleten, amely lényegesen alacsonyabb az ismert eljárá- 55 soknál szükségelt hőmérsékletnél. Az eddig ismert eljárásoknál ugyanis az anyag szemcséinek összetapadását csak az ömlesztési hőfokon lehetett elérni, minthogy az anyagra csak annak önsúlya 60 hatott. A találmánybeli eljárás előnyei többek között a következők: 1. Alacsonyabb égetési hőmérséklet. 2. A forma anyagába (szulfát vagy 65 karbonát alakjában) kevert mész mennyiségének csökkentése, sőt teljes elkerülése, aminek az a következménye, hogy sokkal szilárdabb szerkezetű formákat állíthatunk elő, minthogy a mészszulfát és kar- 70 bonát oly ismert anyagok, amelyek a tűzálló formaanyag jó kohézióját gátolják. 3. Annak lehetővé tétele, hogy a szilárd formákat egymásra rakhatjuk oszlopokba és egyszerűen az oszlop legfelső formájára 75 .helyezzük a terhelő súlyt; ily kép a kemencében nagyobb mennyiségű áru helyezhető el egyszerre. 4. Az égetés hőmérsékletének tág határok között való változtathatósága, mint- 80
