82617. lajstromszámú szabadalom • Szalagkábel több egymás mellett fekvő huzalból

A lapos kábelek tetszőleges módon ké­szíthetők, pl. az 1. ábra szerint a (k) ká­bel egyes (n) huzalait a közéjük helyezett (o) pamutfonalak vagy zsinórok által 5 egymástól elszigeteljük és az egészet tet­szőleges, előnyösen a huzalokkal és a be­téttel ragasztóanyag által összeragasztott rostanyagból készült külső (p) köpennyel tartjuk össze. Ez a köpeny oly anyagból 10 áll, amely a kábel egyik oldalán hajto­gatva van és amelynek a kábel másik ol­dalán kinyúló (r) peremei vannak, melye­ket egymással összeragasztunk. Ily kábel a 2. ábrán látható módon haj­lötogatható. Ha a szalag kb. ugyanoly szé­les, mint az összekötendő kontaktussor, úgy a kábelt az (s) vonal mentén egyenes irányban a szalagra haránt hajtogatjuk, miután már előbb a hajtás helyén a szige-20 telőréteget pl. ízzóvassal kiégettük. Az (s) hajtás oldalán fekvő végeket ellenkező irányban 45°-os szög alatt ferdén hajto­gatjuk, úgy hogy ezek a végek a szomszé­dos kapcsolóhoz futnak, ahol ugyanily 25 hajtást képezünk. Ha a szalag keskenyebb, mint a kontak­tussor, az (s) hajtást ferdén fektetjük. A 3. ábrán ily módon készre hajtogatott (k) kábel látható, melynek (s) hajtásá-30 nál a huzalok csupaszok, úgy hogy a kap­csolók kontaktuscsúcsaira forraszthatók. Az (s) hajtások között még egy (t) haj­tás van kiképezve, melynek célja a rajz nyomán könnyen megérthető. 35 Az (s) hajtásokat előnyösen úgy fektet­jük a kontaktussorok forrasztási csú­csaira, hogy a csúcsok, amint a 4. ábrán látható, a hajtáson belül legyeneke. Ez esetben a forrasztási csúcsok az 1. ábra 40 szerint teljesen a kapcsolókon és a kábele­ken kívül fekszenek, ami a forrasztási he­lyek hozzáférhetőségét tetemesen elő­segíti és a forrasztást megkönnyíti, vala­mint megakadályozza, hogy a következő 45 sor forrasztásánál a szomszédos kábel érintése által a forrasztás letörjék. Amint az 5. ábrából kitűnik, a (k) kábelt for­rasztás előtt úgy toljuk el, hogy az (n) huzalok az (s) hajtásra kb. merőlegesen 50 feküdjenek, úgy hogyha az (s) hajtást a kontaktussorra fektetjük, a huzalok a for­rasztás helyén a kontaktussorra merőle­gesek. A kábelnek a 6. ábrán feltüntetett foga-55 natosítási alakja egy sor egymás mellett fekvő huzalból áll, amely huzalok szövő­széken vannak egymással összeszőve. Az (n) fémhuzalok a szalag láncfonalait ké­pezik, a vetülék pedig selyemből, gyapjú­ból vagy gyapotból áll. Ez a szalagkábel 60 egyúttal úgy van összeszőve, hogy a huza­lok a hajtás helyén csupaszon maradtak. Ferde (s) hajtás esetén a huzalok csupa­szonhagyását azáltal eszközöljük, hogy a kábelt a hajtás helyén két hajócska segít- 65 ségével szőjük. Az egyik hajócskávaí a hajtás egyik oldalán levő huzalokat sző­jük össze egymással, amelyek száma pl. folyton csökken, a másik hajócskával pe­dig a hajtás másik oldalán levő huz^Io- 70 kat, amelyek száma folyton növekedik. Szabadalmi igények: 1. Szalagkábel több egymás mellett fekvő huzalból, amelyeket közös szövet vesz körül, jellemezve azáltal, hogy a hajtá- 75 sok helyein a szigetelés el van távo­lítva oly célból, hogy az egyes huzalo­kat megfelelő kontaktuscsúcsokra fek­tethessük és odaforraszthassuk. 2. Az 1. igényben védett szalagkábel foga- 80 natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kábel két, a csupasz hely által határolt részének egymáshoz képest való eltolódása útján a huzalok csu­pasz részeit oly módon törjük meg, 85 hogy lényegileg merőlegesen állanak a hajtásra, oly célból, hogy a kontaktu­sokhoz való forrasztást megkönnyít­sük. 3. Az 1. igényben védett szalagkábel foga- 90 natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy azt oly módon kapcsoljuk a kon­taktussorozatok kapcsolócsúcsaihoz, hogy a csúcsok a hajtáson belül fek­szenek és így a forrasztási pontok vagy 95 csatlakozási helyek egészen a kapcsoló­kon vagy kábeleken kívül fekszenek. 4. Az 1. igényben védett szalagkábel foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fémhuzalok pl. jacquardszéken íoo oly módon vannak szalaggá összeszőve, hogy a fémhuzalok a szalag láncfona­lait képezik, a pamutból, gyapjúból, se­lyemből vagy hasonló anyagból álló ve­tülék pedig a huzalokat összetartja és 105 szigeteli. 5. Az 1. igényben védett kábel foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtás helyén a vetülék el van hagyva, : úgy hogy a huzalok ezen a helyen, 110 amint a kábel a szövőszéket elhagyja, már csupaszok, mi mellett a kábelnek a hajtással ellátott része az esetben, ha a hajtás a szalag szélességére ferde irányú, két hajócska segítségével ké- 115 szül, amelyek közül az egyik hajócska a hajtás egyik oldalán levő és pl. nö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom