82611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék táblaüveg előállítására

4 — A készülék indítása rendszerint a következő módon történik: Leengedjük a (122) indítódarabot a húzóasztalra, melyet visszafelé járatunk, miáltal az indító 5 darab a húzóakna felé vitetik s a (65) hajlítóhengeren át a megömlesztett üvegbe süllyed. Miután az üveg hozzáragadt az indító darabhoz, az asztal mozgási irányát megváltoztatjuk s lassan kiemeljük a meg-10 ömlesztett üvegből az indító darabot a lemez alakjában hozzáragadt üveggel együtt. Tovább mozgatva az asztalt, az indítódarab áthalad a (65) hajlítóhenger felett. Miközben az indító darabot tovább 15 halad a húzóasztalon, az üvegtábla is áthalad a hajlítóhengeren és a húzóasztalra kerül. Ekkor az indító darab letörhető. Az üvegtábla a húzóasztalról a kiürítő továbbító készülékére kerül. 20 Ezután a rovátkolt hengerek megfogják az üvegtábla széleit. Céljuk nem egyedül az üvegtábla egyenletes szélességének fenntartása, hanem az is, hogy húzóerőt fejtsenek ki az üvegtábla szélére (ha 25 tudniillik a sebességük a húzóasztalénál kisebbre van választva) s így a húzóasztal húzásával szemben utánaengedő ellenállást fejtsenek ki. Nagy nehézséget okozott az itt leírttal 30 általánosságban megegyező készüléken oly üveglapot előállítani, amely sík és hullámoktól mentes. Úgyszintén nehezen volt elkerülhető az üvegtáblának hegesedése a hajlítóhengeren és a húzóberendezésen 35 való áthaladása alkalmával, mi a termék kereskedelmi értékének csökkenését eredményezte. Mi azonban azt találtuk, hogy ezen nehézségek teljesen kiküszöbölhetők oly eljárás s a készülék oly szerkezete 40 segélyével, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk. Világos az eddigiekből, hogy az egész tábla húzásnak van alávetve a húzóasztal haladó mozgásának következtében. 45 Ugyanis a tábla a húzóasztal és a fogórudak közé van fogva. Ez húzófeszültséget ébreszt a táblában a maga egészében, mely húzófeszültség a húzóasztaltól kezdve azon pontig terjed, hol az üveg-50 lap képződik a megömlesztett üvegből. Mi azt találtuk, hogy kívánatos az üvegtábla széleire más húzóerőt alkalmazni, mint a közbeeső részeire. Ezt az adalékos feszültséget az üvegtábla széleire azzal létesít-55 jük, hogy a (72) rovátkolt hengereket lényegesen kisebb sebességgel járatjuk, mint amely sebességgel az üveglapot a tartányból húzzuk. Azaz, mi oly hajtószerkezettel látjuk el ezen rovátkolt hengereket, melyek ezeket kisebb kerületi se- eo bességgel hajtják, mint amilyen a húzóasztal sebessége. Ügy találtuk, hogy jó eredmények érhetők el, ha a (72) rovátkolt hengerek kerületi sebessége 10—20 százalékkal kisebb, mint a húzóasztal ha- 65 ladási sebessége. Ha ezen rovátkolt hengereket egymástól nagyobb távolságban helyezzük el, mint a (71) üvegtábla, közbeeső részének vastagsága, úgy a tábla mindkét szélén 70 vastagabb (130) szél képződik, amint az a 11. és 12. 1

ábrákon világosan látható. Annak megakadályozása céljából, hogy a hajlítóhenger az üvegtáblát eléktelenítse, hűtjük az üvegtáblának a hajlító- 75 hengerrel érintkezésbe jövő oldalát közvetlenül az érintkezésbe jövetel előtt. Ügyszintén hűtésnek vetjük alá a hajlítóhengernek is azt a részletét, amely az üveggel érintkezni fog és pedig közvet- 80 lenül az érintkezés előtt. Ezt a' célt megfelelően és hatékonyan szolgálja a (68) vízhűtő, mely a (71) táblának a hajlítóhengerrel érintkezésbe jövő oldala közvetlen közelében van elhelyezve és amely a 85 hajlítóhenger alsó oldalának is közvetlen szomszédságában van. Előnyös, habár nem feltétlenül szükséges, hogy hűtő levegőáramot is áramoltassunk a henger felületére és a tábla felületére közvetlenül egy- 90 mással való érintkezésük előtt. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a (70) csövön át levegőáramot fujtatunk. A (70) cső hoszszában lyuksorral van ellátva, melynek lyukai a hűtő levegőáramot a hengerre és 95 az üvegtábla felületére irányítják közvetlenül érintkezésbe jövetelük előtt. A hajlítóhengert a felületi hűtésen kívül még belső hűtéssel is ellátjuk, előnyösen vízpermetezés vagy más hűtőható- 100 anyag segélyével. Ez foganatosítható a (131) levegő vezető csövek segélyével, melyeket a hajlítóhenger két végébe vezetünk (4. ábra). Ezen levegővezető csövekbe a (132) csöveken át megfelelő víz- 105 vezetékből vizet vezetünk. A (133) vízmutató ablakon át látható a bejutó vízmennyiség. A (132) csőnek (134) oldalösszeköttetése van a levegővezető csővel, amint az az 5. ábrán fel van tűntetve. A 110 csövön keresztül áramló levegő magával ragadja a beáramló vizet és a hajlítóhenger belsejébe permetezi. A henger egyik vége megfelelő (fel nem tűntetett) kivezető csatornával van ellátva a felgyü- 115 lemlő víz elvezetése céljából. Minthogy az üvegtábla húzása nyílt levegőtérben és nem kamrában történik, meg