82609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hangforrások helyének akusztikai megatározására

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82609. SZAM. — VH/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék hangforrások helyének akusztikai meghatározására. Dr. von Hornbostel M. Erich, magántudós Berlin-Steglitz és dr. Wertheimer Max, egyetemi magántanár Charlottenburg. A bejelentés napja: 1915. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége: 1915. évi július hó 6-ika. A találmány tárgya eljárás hangforrások helyének akusztikai meghatározására, valamint készülék ezen eljárás foganatosítására. A találmány azon felismerésen 5 alapszik, hogy a két fülhöz egymástól elkülönítve hozzávezetett hangot a megfigyelő egyén pontosan meghatározott irányba helyezi. A találmány lényeges jellemző sajátsága 10 abban áll, hogy a hangfellépés időbeli különbségét a két fülben mesterségesen növeljük és így az akusztikai iránymeghatározást pontosabbá tesszük. Az időbeli különbözetet például azáltal 15 növeljük, hogy a hangot két olyan hangfelvevő segélyével vezetjük a két fülhöz, amelyek) egymástól való távolsága nagyobb, mint a két fül között levő távolsága, vagyis a fülalaptávolságot mestersé-20 gesen növeljük. A hang annál erősebben hallatszik oldalról, minél nagyobb az alaptávolság és így azon időbeli különbözet, amellyel a hang a két fülhöz érkezik. Hangfelvevők vagy hangfogók gyanánt 25 mikrofonok vagy hangtölcsérek és máseffélék jönnek tekintetbe. A mellékelt rajzon a taálmány tárgyát tevő készüléknek három kiviteli alakja példaképpen vázlatosan van feltüntetve. 30 Az 1. ábra az egyik kiviteli alakot nézetben, a 2. ábra egy másik kiviteli alakot felülnézetben és a 85 3. ábra egy további kiviteli alakot ugyancsak felülnézetben ábrázol. Az (a) hangfogók (pl. tölcsérek) olyan rud végein vannak elrendezve, amely a (b) csőre van szerelve és középpontja körül 40 síkban elforgatható. A hang hozzávezetése a megfigyelő füléhez a különválasztott (c) és (d) hallócsövek útján történik. A 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alaknál két helytálló (a) hangfogó van elrendezve, 45 amelyektől a hang a különválasztott (c) és (d) vezetékeken át jut a megfigyelő füleihez. Ezeknél a kiviteli alakoknál például kihúzható (e) csődarabok vannak közbeiktatva, amelyek lehetővé teszik, hogy a 50 középhatást nem forgatás, hanem a teleszkópszerűen elrendezett közbenső csövek eltolása útján, tehát a csőösszeköttetés megrövidítése vagy meghosszabbítása útján érjük el. 55 A 3. ábra olyan kiviteli alakot szemléltet, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon hangfogók használata, mellett két vagy három egyidejű megfigyelést tehessünk, úgy hogy különböző személyek által egy- 60 idejűleg tett megfigyelések kombinálása által a hangforrás iránya gyorsabban és biztosabban megállapítható. A hangforrás helye minden esetben két vagy több egyidejű vagy egymást követő, 65 különböző, de ismert viszonylagos helyzetű megfigyelési helyekről felvett iránymeghatározásból, mint a megállapított irányok metszési pontja adódik. Középbeállítás nélkül a hang iránya és 70 helye több hangfogópár („alapvonal") segélyével állapítható meg, amelyek aképpen vannak felállítva, hogy azok középvonalai az előttük fekvő mezőt geometriailag meghatározott módon osztják fel. A hangfor- 75 rásnak az ily módon felosztott mezőben való helye szerint az egyes megfigyelők számára bal-, közép- vagy jobboldali hatások adódnak, amelyek összevetése által a hangforrás lehetséges helye határolva 80