82608. lajstromszámú szabadalom • Bányasikló

részére hosszirányban bizonyos erővel be­vetett bányatermék sima s a folytonos használatban le is csiszolódó fenekén, amely a sikló pályájának megfelelően lejt, B lecsúszik, úgy hogy az egymásután be­lapátolt bányatermék meglehetős tömören helyezkedik el. A kiürítés a járat alsó tor­kolatában mélyebben álló csillébe sem okoz nehézséget, amennyiben a vályú lej-10 tését, ha szükséges, mesterségesen köny­nyen növelhetjük; esetleg kapaszerű szer­számmal is lehúzhatjuk vagy mozgásba hozhatjuk a vályú tartalmát. A (c) korongokon' átvetett kötél a ta-15 lálmány értelmében a felső (k1 ) kerékpár mögött van a (b) vályú fenekén a kocsi­hoz rögzítve fogantyús csavaranyák meg­húzásával összeszorítható két (i1 , i2 ) le­mezből álló kötélzár segítségével, amely a 20 munkahely előrehaladtával a kötél utána­eresztését igen könnyen lehetővé teszi. A kötélfelesleg a kötélzár mögött ugyan­csak a (b) kocsiszekrény fenekére szerelt, a vágány külső síne felé nyíló ajtóval el-25 látott (j) tokban van elrendezve. Minthogy a vonókötél a felső (k1 ) ke­rékpár mögött van a kocsira erősítve és a (c) kötélkorongok megfelelő alacsonyan, a (b) kocsiszekrény fenekénél mélyebben 30 foglalnak helyet, a kocsik felső részükkel az (a) tartón túl haladhatnak, hogy a munkahelyhez közelebb legyenek hozha­tók, s így a lefejtett bányatermék közvet­lenül a (b) vályúba legyen lapátolható. 35 Erre való tekintettel van a szükséges fék a két (c) korong 111. a kocsik között az (a) tartón elrendezve. Az ismert szer­kezetű fék az (a) tartóra - erősített (o) kengyelbe illesztett (f) dorongból és en-40 nek két oldalán az (a) tartóra erősített (g1 , g2 ) fapofákból áll. Az (f) dorong le­nyomásakor a vonókötél , közte és a fa­pofák között megszorul. Biztonság ked­véért az (e) kengyelbe szerelt rugó az 45 (f) emelődorongot állandóan leszorítva tartja, úgy hogy a sikló állandóan le van fékezve és csak akkor jut mozgásba, ha az emelőt a rugó ellenében felemeljük. Az (a) tartó mögött Valamint a sínek alsó végén is a kocsikat megállító ütkö- 50 zők vannak elrendezve. A találmány tárgyát tevő egyes újítá­sok természetesen egyvágányú siklóra is alkalmazhatók és részleteikben módosít­hatók, anélkül, hogy a találmány lényege 55 megváltoznék. Szabadalmi igények: 1. Bányasikló, azzal jellemezve, hogy a kötéldob vagy kötélkorong (a) tartója a sínek keresztaljaként van kiképezve 6C és elrendezve, úgy hogy azt a sínek tartják rögzítve. 2. Az 1. alatt védett bányasikló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első keresztaljat alkotó (a) tartó és a sínek 6í között a keresztaljra erősített, a síne­ket lefogó kengyelalakú (d) hüvelyek létesítenek szilárd kapcsolatot. 3. Az 1. vagy 2. alatt védett sikló kiviteli alakja, jellemezve alsó végén elzárható 7( vályú alakjában kiképezett kocsiszek­rény által. 4. A 3. alatt védett sikló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonókötél a kocsi hosszának középső részén, elő- 7í nyösen a felső kerékpár mögött, van a kocsihoz, célszerűen a vályú fene­kére erősítve, s a kötélkorong oly ala­csonyan van az (a) tartón elrendezve, hogy a kocsi fölötte eljárhat, úgy hogy 8< a kocsi egy része az (a) tartón túl ha­ladhat. Az 1—4. alatt védett sikló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kötél­felesleg a kocsira, célszerűen a kocsi- 8! szekrény fenekére szerelt (j) tokban van elrendezve. Az 5. alatt védett sikló kétvágányos kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy nagyobb kötéltartalék elhelyezhetése 9 végett mind a két kocsin van kötél­felesleg elrendezve. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom