82603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes salétromsav koncentrálására száraz közeg, pl. kénsav sagélyével

* I Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (KgHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82603. SZÁM. — IV/1. OSZTÁLY. Eljárás vizes salétromsav koncentrálására szárító közeg például kénsav segélyével. Pauling Harry, okleveles mérnök Berlin-Lichterfelde. i A bejelentés napja: 1918. évi július hó 26-ika. Elsőbbsége: 1917. évi május hő 30-ika. Ismeretes, hogy vizes salétromsavból oly módon állítanak elő nagyon nagy mértékben koncentrált (98%-os és még töményebb) salétromsavat, hogy a vizes sa-5 létomsavat vízelvonó szerrel, például kénsavval, foszforsavval, biszulfáttal stb. elegyítik és az elegyből főzés útján az erős salétromsavat kiűzik. A kiűzést főzés helyett azáltal is foganatosították, 10 hogy az elegyet ellenáramban vízgőzzel kezelték, mimellett a szárítóközeg a vízgőzt elnyeli és a vízgőz kondenzációs melegét a salétromsavgőzök kiűzésére használják. 15 Az első eljárás azzal a hátránnyal jár, hogy gyenge utótermék keletkezik, vagyis nem sikerül az összes salétromsavat a kívánt nagy koncentrációval kinyerni, mimelletti másrészt a sav kiűzésre használt 20 kazánt erősen megtámadja, miáltal viszont salétromsav veszteségek keletkeznek. Ezen hátrány elkerülése végett kénytelenek aránylag nagy mennyiségű kénsavat használni. Ugyanez áll a másik el-25 járásra (vonatkozólag is, amelynél a salétromsavat vízgőz segélyével űzik ki. A hőforrást képező vízgőz ugyanis a szárító közegbe jutva, azt ily módon lényegesen hígítja, úgyhogy már kezdettől fogva 30 kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségű szárító közeget alkalmazni, mint amennyi a kitűzött célra szükséges. Kitűnt már most, hogy az összes felsorolt hátrányok megszüntethetők és hogy 35 egyidejűleg a berendezés lényegesen egyszerűsíthető, valamint annak teljesítő képessége jelentékenyen fokozható azáltal, hogy a szárító közeget és a koncentrálandó salétromsavat amennyire csak le-40 hetséges előmelegítjük, Az előmelegítés az említett anyagok elegyítése előtt vagy az után történhet. Legelőnyösebb azonban, ha a két alkatrészt elegyítés előtt melegítjük elő, mert elegyítés közben további felmelegedés kö- 45 vetkezik be azon körülmény folytán, hogy a szárító közeg hígítási melege szabaddá válik. Ez különösen kénsav esetén érvényesül nagy mértékben és pedig annyira, hogy a kénsav hígítási melegének az a 50 fölös része, amely az alkalmazott salétromsav hígítási melegén felül keletkezik, a salétromsav kiűzésére elegéséges. Másrészt azonban nem szabad a két anyagot annyira előmelegíteni, hogy elegyítésnél 55 a salétromsav túlnagy része átpárologjon, minthogy ez esetben nem kerülhető el, hogy vízgőzpárák ne menjenek át, miáltal azok a kiűzött salétromsavat hígítják. A salétromsavnak maradékmentes ki- 60 űzése azonban vízgőz közreműködése nélkül könnyen foganatosítható, ha a forró elegyet ellenáramban levegővel kezeljük. A levegő ugyanis a savgőz párciális nyomását és ezáltal az elegy forráspontját 65 jelentékenyen csökkenti, úgyhogy a salétromsav lepárologtatása a folyadéknak úgynevezett önelpárologtatása révén következik be. Az eljárást például a következőképen 70 foganatosítjuk: 2 súlyrész 50%-os salétromsavat, 3 súlyrész 66 Bé°-os (92—93%-os) kénsavval elegyítünk, azután, hogy a savakat külön-külön kb. 95—100 C°-ra előme- 75 legítettük. Elegyítésnél az elegy 5 kilogramjaként kereken 135 hőegység válik szabaddá, úgyhogy az elegy hőmérséklete 144°-ra emelkednék. Minthogy azonban ez az elegy 80