82588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széniszapnak hasznosítására
Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82588. SZAM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás széniszapnak hasznosítására. Gesellschaft für Maschinelle Druckentwásserung mit beschrankter Haftung cég, Uerdingen. A bejelentés napja: 1920. évi február hó 17-ike. Németországi elsőbbsége: 1916. évi november hó 6-ika. A széniszap, kokszmurva és az úgyne-, yesíett középtermékek a kőszénnek hulladékai, melyek jellegzetes mivoltuk következtében^ mint tüzelőanyagok merőben 5 kisértékuek, dacára annak, hogy jelentékeny mennyiségekben tartalmaznak szenet. Az iszapnak adagolását és eltüzelését annak tapadós, nyúlós, gumiszerű alkata 1° nehezíti meg, melyet az a derítésnél vesz fel, ahol is még az iszapnak víztartalma is csökkenti a fűtőértéket. A kokszmurva, apró szemcsés volta miatt csak nehezen ég, mivel az éppen az 15 apró szemcsék következtében igen sűrű rétegekben fekszik a tűzben, mikor is a kürtőnek természetes huzama nem elegendő a szükséges égési levegőnek a tüzelőanyag rétegén való keresztülhúzá-20 sára. A kokszmurvát ezért csakis nyomólevegő segélyével lehet elégetni, amikor is azonban tulajdonképpeni fűtőértéke jelentékenyen csökken. Ugyanezek a viszonyok állanak fenn a 25 középtermékek tekintetében is. A jelen találmányt képező eljárás szerint már most az említett tüzelőanyagokat egyetlen műveletekben fizikailag akként változtatjuk meg, hogy azokat nagyértékű 30 tüzelőanyagok gyanánt lehet felhasználni. Medrekben leülepített iszapoknak kokszmurával való keverése és a keveréknek sajtolás útján való víztelenítése és annak az elégéshez való alkalmassá tétele, 35 már ismeretes; époly ismeretes iszapvíznek kokszszűrők segélyével való derítése és ekként iszap-, kojkszkeveréknek előállítása. Mindkét eljárásnak azonban technikailag igen esekély értéke van. > ^ Míg a kokszszűrővel való eljárás nem 40 ad használható, éghető végterméket és ennek további nemesítését teszi szükségessé, addig az ismert széniszap-eljárásnál , a kiindulási anyagnak, a leülepített iszapfiak, kedvezőtlen mivolta következtében a 45 technikai foganatosítás oly nehéz, hogy scz eljárást alig lehet üzemileg alkalmazni. Az iszap a derítőmederben való leülepedés ftílytán annyira nyúlóssá és gumiszerűvé -vglik, hogy azt ezen állapotban csak nehe- 50 '^éh lehet a kokszmurvával keverni és sajtolni. A legkisebb részek a leülepedés folytan bizonyos határozott helyzetet foglal-. Tfrak el egymáshoz képest és minden eltolódás ellenében jelentékeny ellenállást fej- 55 tenek ki, megnehezítik a jó víztelenítéshez s szükséges keverést a kokszmurvávál és -azon törekvésükkel, hogy helyzetüket - megtartsák, a vízkiszorítást hátrányosan ^befolyásolják. 60 A jelen találmányt képező eljárás már most nem a leüllepített iszapból indul ki, mint az eddig ismert eljárások, melyeknél az ipar a dolog természetéből folyólag arra törekedett, hogy a szénmosóvíznek 65 szilárd részecskéit, mielőtt az anyagot technikailag tovább feldolgozták volna, lehetőleg koncentrálja. A jelen találmány szerint nem törődve a nagy vízmennyiségeknek kezelésével 70 járó látszólagos hátránnyal, a folyékony iszapot, melynek részecskéi az eltolódások ellenében a legkisebb ellenállást fejtik ki, közvetlenül kezeljük, azaz kokszmurvával