82587. lajstromszámú szabadalom • Számológép, melynél a beállított számértéket egy tolóka a számolóműre és egyszersmind egy nyomtatóműre viszi át

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI J^lllS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82587. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Számológép, melynél a beállított számértéket egy tolóka a számolóműre és egy­szersmind egy nyomtatóműre viszi át. „Grimme, Natalis & Co. Comm. Ges. a. Aktién", cég Braunschwei g. A bejelentés napja: 1920. évi június hó 23-ika. Németországi elsőbbsége: 1918. évi december hó 19-ike. A jelen találmány olyan számológépre vonatkozik, melynél a beállított számérté­ket egy tolattyú a forgattyúval forgatható számolóműre és egyúttal egy nyomtató-5 műre viszi át. A találmány azt a feladatot oldja meg, hogy egyes számértékeket és ebből szám­műveleteknek összeadással, sorzással, ki­vonással és osztással az eredményszám-10 lálóműben és a nyomtatóműben kapott rész- vagy végeredményeit úgy tűntessük elő, hogy a rész- vagy végeredmények az eredményszámlálóműben változatlanul fennmaradjanak, tehát hogy lehetséges 15 legyen ezekkel további számműveleteket végezni. Ismeretesek már olyan számológépek (lásd az 57927. 1. sz. szabadalmat), me­lyeknél egyes számértékeket és a belőlük 20 tetszőleges számműveletekkel kapott ered­ményt lenyomtatni lehet. Ezeknek a gé­peknek az a hátrányuk, hogy az eredmény nem marad fenn az eredményszámlálómű­ben, hanem a nyomtatáskor eltűnik, úgy-25 hogy nem lehet az eredménnyel tovább számolni. Ismeretesek továbbá olyan össze­adógépek is (lásd a 114321. 1. sz. német szabadalmat), melyek összeadások és ki­vonások eredményeit nyomtatással feltűn-30 tethetik. Ezekkel a gépekkel azonban nem lehet szorzatokat, különbségeket stb. ki­számítani, tehát lenyomtatni sem. Nem lehet továbbá a kapott összegekhez szor­zatokat, hányodosokat stb. hozzászámí-35 tani, mint a jelen találmány tárgyánál. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy foganatosítási példája van bemu­tatva és pedig egy sorjában elrendezett számértékbeállítóbillentyűkkel ellátott számológépen. 40 A számológépbe bevezetendő számérté­ket billentyűk lenyomásával rögzítjük, melyekből minden egyes számértékhely­nek megfelelően tíz-tíz darab van sorjá­ban 0—9 számjegyekkel ellátva. Ezek a 45 billentyűk a rajzon, ennek áttekinthetőbbé tevése céljából, nincsenek feltűntetve. Egy többszörösen fogazott (a) tolóka, egy (c) húzórugó hatása alatt, az egy-egy bil­lentyű által előtüntetendő számérték nagy- 50 sága szerint megfelelő hosszirányú eltoló­dást szenved és ehhez képest egy vele kap­csolatban álló (b) fogaskerék megfelelően elforog. Ez a (b) fogaskerék a számoló­művel áll kapcsolatban, mely, mindegyik 55 számértékhelynek megfelelően, egy-egy, hajtófogakkal ellátott kulisszatárcsából és egy-egy (d) beállítótárcsából (görbe­tárcsából) áll, mely utóbbi a (b) kerékkel kapcsolódik. A (d) beállítótárcsának a 60 kuliszatárcsához képest való elforgatásá­val állíthatók be a számolómű hajtófogai. Beállítás után a számolóműnek az ismert (e) gépforgattyú segélyével való forgat­hatása céljából mindenekelőtt a (b) köz- 65 vetítő fogaskereket oldalra kell tolni és ezzel az (a) tolókából és a (d) beállító­tárcsákból ki kell kapcsolni, ami azáltal történik, hogy — ismert módon — az (f) forgattyúbiztosítószeg kihúzásakor egy 70 rugó, a (b) tengelynek a (b) fogaskere­kekkel együtt, oldalirányú eltolódását idézi elő. Ez a kikapcsolás vagy a for­gattyúforgatás kezdete — ismert és ezért itt részletesebben nem ismertetett módon 75 — a (d) beállítótárcsáknak a kulisszatár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom